Oroszország nem támadta volna meg Ukrajnát, ha Kijev még mindig rendelkezik nukleáris elrettentő fegyverekkel, mondta Bill Clinton volt amerikai elnök az RTÉ ír közszolgálati tévének. Clinton sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy 1994-ben szerepet játszott Ukrajna meggyőzésében, hogy adja fel atomfegyvereit.

„Személyes érintettséget érzek, mert rávettem őket, hogy mondjanak le a nukleáris fegyvereikről. És egyikünk sem hiszi, hogy Oroszország ezt a mutatványt véghez vitte volna, ha Ukrajnának még mindig megvannak a fegyverei” – mondta.

1994 januárjában Clinton háromoldalú megállapodást írt alá Borisz Jelcin orosz és Leonyid Kucsma ukrán elnökkel arról, hogy felszámolják a Szovjetunió bukása után ukrán földön maradt stratégiai nukleáris fegyverek arzenálját. A megállapodást 1994. december 5-én Budapesten kötötték meg. A Budapesti Memorandumról több cikkben is foglalkozott a Blinken OSA Archívum blogja, ezeket itt, itt és itt lehet elolvasni.

A kötelezettségvállalásokat az oroszok 2014-ben megszegték, amikor annektálták a Krímet. „Tudtam, hogy Putyin nem támogatta a Jelcin elnökkel kötött megállapodást, miszerint soha nem avatkozik be Ukrajna területi határaiba. Ezt azért kötötte ki, mert azt akarta, hogy Ukrajna mondjon le a nukleáris fegyvereiről” – mondta az USA volt elnöke.

Clinton azt is mondta, hogy az ukránok féltek feladni ezeket a fegyvereket, mert úgy gondolták, hogy ez az egyetlen dolog, ami megvédi őket az „expanzív Oroszországtól”.„Amikor neki kényelmes lett, Putyin elnök megszegte az egyezményt, és először a Krímet foglalta el. És szörnyen érzem magam emiatt, mert Ukrajna egy nagyon fontos ország” – mondta Clinton, hozzátéve, hogy az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatásnak továbbra is szilárdnak kell maradnia.

„Úgy gondolom, hogy Európának és az Egyesült Államoknak továbbra is támogatnia kell Ukrajnát. Eljöhet az az idő, amikor az ukrán kormány úgy gondolja, hogy ki tudnak találni egy olyan békemegállapodást, amivel együtt tudnak élni, de nem hiszem, hogy nekünk magukra kellene hagynunk őket.”

„Mindannak fényében, ami történt, érthető, hogy miért érzi ezt a megbánást” – mondta Larry Donnelly, a Galway Egyetem jogi professzora. „Ugyanakkor érthető, hogy miért tette azt, amit tett, megpróbálta denuklearizálni a világot, megpróbálta javítani a kapcsolatokat és konstruktívan együttműködni Oroszországgal. Természetesen az is érthető, hogy az ukrán nép miért dühös emiatt”.

Donnelly meglepőnek nevezte, hogy az USA szerepe Ukrajna denuklearizálásában „nem került hangsúlyosabban előtérbe az Egyesült Államokban folyó vitában arról, hogy helyes-e Ukrajnát támogatni, vagy sem”. (RTÉ)