„Nem Magyarországgal szembeni szankciókról van szó” - kezdte péntek reggeli szereplését Orbán Viktor a Kossuth rádióban.
Szerdán kiderült, hogy az Egyesült Államok szankciós listára tette az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) magyar alelnökét, Laszlóczki Imrét is (korábbi kazahsztáni és azeri magyar nagykövetet). Orbán azt mondta, „jól láthatóan pénzügyi szakemberekre összpontosító amerikai akcióról” van szó, és a 34 fős szankciós listán egyetlen magyar szerepel, többek közt egy ciprusi, egy osztrák és egy liechtensteini személy mellett.
„Nem vitatjuk el senkinek a jogát, így az Egyesült Államokét sem, hogy ha úgy látja jónak, szankciókat vessen ki. Ezeket tudomásul vesszük, és betartjuk.”Orbán szerint az IIB-nek lehetett volna komoly szerepe a közép-európai gazdaságok fejlesztésében, de a háború óta szűkültek a lehetőségei, az amerikai szankciók pedig végképp ellehetetlenítették. Azt mondta, ezért döntött úgy a kormány az amerikai szankciók bejelentése után, hogy kilép az IIB-ből.
Orbán többször hangsúlyozta, hogy Magyarországnak jó viszonya van az Egyesült Államokkal, barátnak és szövetségesnek nevezte az amerikaiakat, elsősorban katonai, de gazdasági és „filozófiai” szempontból is. Utóbbi alatt egyrészt a kereszténységet, másrészt azt értette, hogy szerinte az amerikaiak és a magyarok is úgy vélik: a békéhez és a jóléthez szabadságra és piacgazdaságra van szükség.
Azt mondta, demokrata vezetés idején „a kapcsolataink nehezebbek”, de „az amerikai nép dönti el, kinek adja a főhatalmat”, és tudomásul kell venni, hogy az amerikai nagykövetek politikai kinevezettek, és Magyarországon is „a demokrata párthoz közel álló nagykövet van”.
Szokatlannak nevezte, hogy az amerikai nagykövet utcai plakátokon fejezi ki a véleményét. Ezzel arra utalt, hogy a napokban az amerikai nagykövetség által finanszírozott hirdetések jelentek meg az utcákon „Ruszkik haza” felirattal. A plakát szerint akkor lehet béke Ukrajnában, ha az orosz hadsereg kivonul.
Orbán szerint mintha az amerikaiak „ritmuskésésben is lennének”, „a ruszkikat hazaküldtük”, erre személyesen is emlékszik.
Ezután azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy „a háború legnagyobb támogatója”, miközben „a magyar emberek” és a kormány nem támogatja a háborút. De Orbán szerint „az amerikai-magyar barátságnak ezt a véleménykülönbséget ki kell bírnia”. A miniszterelnök azt mondta, nem fogja el, de megérti az amerikai álláspontot, mert ők a világ legbiztonságosabb országából figyelik az eseményeket, ami más, mint a Kárpát-medencéből. Ismét viccelődött Pressman nagykövet nevével: szerinte Magyarországot megpróbálják „belepréselni” a háborúba, de ezt a kormány nem fogja hagyni.
Arról beszélt, hogy Ukrajna „pénzügyi értelemben nem létező ország”, és az a kérdés, hogy „mi fenntartjuk-e Ukrajnát”. Szerinte, ha Amerika és Európa majd nemmel válaszol erre a kérdésre, akkor „a háborúnak vége is van”, de addig a magyar adófizetők is nagy összegekkel támogatják Ukrajnát.
A beszélgetés végén az állami rádió riportere megkérdezte, hogy az infláció enyhe csökkenése lehetővé teszi-e az árstopok kivezetését. Orbán nemmel válaszolt.