Magyarország kilép a Nemzetközi Beruházási Bankból

POLITIKA
2023 április 13., 13:29

Az amerikai nagykövet tegnapi bejelentése után - miszerint szankciós listára teszik Laszlóczki Imrét, a magyarországi központtal működő orosz Nemzetközi Beruházási Bank alelnökét is - a kormány úgy döntött, kilép a kémbankként is emlegetett pénzintézetből, írja saját értesülésekre hivatkozva a Világgazdaság.

A hírt később megerősítette a Gazdaságfejlesztési Minisztérium is. A közleményükben azt írják - felidézve, hogy az Egyesült Államok a Nemzetközi Beruházási Bank három vezető tisztségviselőjét szankciós listára helyezte -, hogy a kormány „megtárgyalta a kialakult helyzetet, és megállapította, hogy bár a Nemzetközi Beruházási Bank Kelet-Közép Európában fontos fejlesztési szerepet játszott, a kivetett amerikai szankciók következtében a bank működése értelmét vesztette. Ezért a kormány visszahívja a Nemzetközi Beruházási Bankban tisztséget betöltő, a magyar állam által delegált személyeket, valamint kilép a nemzetközi pénzügyi szervezetből”.

A bank - és ezt már nem a minisztérium írja - az egykori kommunista államok vállalatait hitelezte, de a szovjet blokk bukásával eljelentéktelenedett. Orbán Viktor kormánya 2000-ben ki is lépett belőle, de csak azért, hogy aztán a másik kormánya 2014-ben visszalépjen. Az amerikaiak már akkor azt mondták, hogy az oroszok azért támasztják fel a bankot, hogy rajta keresztül ki tudják játszani az első szankciókat, amelyeket a krími megszállás miatt vetettek ki rájuk. Az ukrajnai háború kitörésével az európaiak mind otthagyták a pénzintézetet, egyedül Magyarország maradt meg a térségben részvényesként.

Szerda délután David Pressman amerikai nagykövet bejelentette, hogy az Egyesült Államok szankciós listára tette a bank három vezetőjét. Ketten orosz állampolgárok, de egy magyar is köztük van - ő Laszlóczki, akiről ebben a cikkben minél több tudnivalót összeszedtünk. Például azt, hogy évtizedekig magyar külügyes volt. Pressman arra hivatkozott, hogy a bank és az általa itt foglalkoztatott emberek veszélyt jelentenek a magyar nép biztonságára és szuverenitására, és a szomszédos országokéra is.

Az amerikai szankció előtt is súlyos problémái voltak a banknak: február közepén derült ki, hogy Magyarország marad az orosz kémbank egyetlen európai részvényese, miután Bulgária is jelezte - Szlovákia, Csehország és Románia után -, hogy távozik az Ukrajna elleni agresszió miatt. Szintén februári hír volt, hogy hosszú ideje zárolva vannak a budapesti székhelyű, de orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank pénzeszközei a világ egyik legnagyobb pénzügyi értékpapír-tranzakciós cége, az Euroclear rendszerében. A hvg.hu akkor azt írta, egy kiszivárgott dokumentum szerint a bank próbálta feloldatni a zárolást, de a belga pénzügyminisztérium hajthatatlannak tűnik, pedig még Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter is lobbizott az érdekükben.

Egy februári kormányinfón arra a kérdésre, hogy tervezi-e a kormány a többségi tulajdon megszerzését, Gulyás Gergely azt válaszolta, hogy a bank, amely több „NATO-tagállam” részesedésével működött, azok kilépése után „rendkívül nehéz helyzetben van”, ehhez pedig hozzátette: „nem tudom, hogy megmenthető-e”.

Szijjártó Péter külügyminiszter egyébként ma úgy reagált az amerikai nagykövet tegnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján az ATV kérdéseire, hogy Magyarország egy ország, „és kéretik nem gyarmatként tekinteni ránk senkinek a világon”. A miniszter azt is mondta, hogy nincs az a nyomás, „baráti útmutatás vagy hecckampány”, amivel minket háborúpárti álláspontba lehetne préselni.

Kiemelt videóink