Bár a kormány villámgyorsan kilépett az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankból (IIB), miután az Egyesült Államok szankciós listára tette az intézet magyar alelnökét, a banknak biztosított kedvezmények továbbra is érvényben vannak.

A hvg.hu emlékeztet rá, hogy a 2019-es törvény alapján

• Magyarország biztosítja a bank elnökének hivatalos rezidenciáját, ami a székházhoz hasonlóan olyan védelmet kap, mint a diplomáciai képviseletek,
• a bank vezetése diplomáciai mentességet élvez,
• a bank ingóságait nem lehet kisajátítani, minden tulajdona mentesül minden korlátozás, szabályozás, ellenőrzés, moratórium alól,
• a bankot nem ellenőrzik a magyar hatóságok, minden engedély automatikusan jár,
• a banknak nem kell adót fizetnie,
• és szabadon behívhat szakértőket, tanácsadókat, állampolgárságtól függetlenül.

Egyelőre nem tudni, mi a terve a kormánynak ezekkel az előjogokkal, és az sem világos, megtartja-e a bank a Lánchíd palotát, amit 2020-ban vásárolt meg. Szintén nem tudni, milyen ütemezésben fizeti vissza Magyarország a bankban levő 25,27 százalékos részesedését.

Boros Imre, a bank igazgatótanácsának tagja szerint a magyarok kilépésével az egész bank megszűnhet.

Az IIB eredetileg a KGST-országok bankja volt, az egykori kommunista államok vállalatait hitelezte. A szovjet blokk bukásával a bank eljelentéktelenedett, Orbán Viktor kormánya 2000-ben ki is lépett belőle, hogy aztán 2014-ben visszalépjen.

A bank 2019-ben tett át székhelyét Moszkvából Budapestre, ezt Vlagyimir Putyin és Orbán közösen jelentették be. Ekkortól különösen erős volt a gyanú a nyugati országokban, hogy a bank célja elsősorban az, hogy vezetői, vendégei diplomáciai mentességgel utazhassanak az EU-ba.

Az ukrajnai háború kitörésekor minden európai állam kilépett a bankból, kivéve Magyarországot. A szankciós listára tett Laszlóczki Imréről itt írtunk bővebben.