Gulyás Gergelyt az állami hirdetések odaítélésének gyakorlatáról kérdeztük a kormányinfón.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kommunikációs költéseket felügyelő Miniszterelnöki Kabinetiroda minden közérdekű adatot nyilvánosságra hoz, de ez valójában maximum a keretszerződésekre igaz, az egyes médiumokra szánt állami hirdetésekre biztosan nem. Azokért a szerkesztőségeknek rendszeresen perre kell menniük.

„Én, hogy ha baloldali lapokat nézek, gyakran találok bennük állami hirdetést” – mondta Gulyás, aki nem tudott egyértelműen válaszolni arra, egyáltalán mi alapján dönt arról a kabinetiroda, ki kap hirdetést és ki nem.

A miniszter szerint olvasottsági és nézettségi szempontok döntenek, de ez önmagában nyilvánvalóan nem igaz: a hasonló nézettséget produkáló RTL- és a TV2-csoport között milliárdokban mérhető, nagyságrendi különbségek vannak, és ugyanez igaz a legolvasottabb kritikus és kormánypárti híroldalakra is.

Gulyás nem válaszolt arra, hogy figyelembe veszi-e a kabinetiroda a hirdetések odaítélése során, hogy adott médium jogkövető magatartást tanúsít–e.

A TV2, aminek fő árbevételi forrását jelentik az állami hirdetések, másfél éve nem hajt végre jogerős ítéletet: Juhász Pétertől például tizenhatszor kéne tizenhat pontban bocsánatot kérniük, de máig nem tették meg. Már második alkalommal indítottak végrehajtást a társaság ellen.

Gulyás mosolygott csak azon a négy hetilapon, akik beperelték a piactorzító magatartása miatt a kormányt, „mint komoly olvasottsággal rendelkező lapokon”. Pedig ahogy az újságok felhívásában szerepelt, korábban a hasonló nagyságrendben eladott Figyelő egy-egy darabszámára 3600 forint közpénz jutott.

A miniszter abban egyetértett, hogy a jogerős ítéletet mindenkinek végre kell hajtania. Az nem derült ki, hogy ha a kormány a hirdetési pénzek folyamatos folyósításával megerősíti az ilyen társaságok magatartását, miért hajtanák végre ezeket az ítéleteket.