Lebomlóként árult zacskókat komposztál a Greenpeace és a Humusz, hogy megnézzék, tényleg lebomlanak-e

A Greenpeace Magyarország közleményben tudatta, hogy a Humusz Szövetséggel közösen a hazai élelmiszer-üzletláncokból beszerzett, lebomlóként kínált műanyag zacskókat ásott el a Humusz komposztálójában, hogy megvizsgálják, a zacskók lebomlanak-e, és ha igen, akkor mennyi idő alatt. A komposztba négy élelmiszerlánc „komposztálható” jelöléssel ellátott zacskói kerültek. A felmérés 12 hónapon át tart, de a kísérlet során a két szervezet időről időre kommunikálni fogja az eredményeket.

A zacskókat és szatyrokat a civilek négy különböző élelmiszerlánc, az ALDI, az Auchan, a SPAR, valamint a Tesco üzleteiből szerezték be. A két szervezet által vizsgált CBA, COOP, Lidl, PENNY, és Reál üzletekben csak hagyományos műanyag tasakok vagy vegyesen papírból és műanyagból készült zacskók álltak a vásárlók rendelkezésére, lebomló zacskók nem. A CBA egyébként környezetbarát és újrahasznosítható jelöléssel kínál zacskókat, melyek látszólag nem különböznek a hagyományos, ugyancsak újrahasznosítható műanyag tasakoktól.

A Greenpeace és a Humusz a kísérlettel azt méri fel, hogy a szatyrok és zacskók beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket, azaz ha ezek házi komposztálóba kerülnek, akkor valóban komposztálódnak-e. A komposztba került zacskók bomlását a zöldszervezetek először 45 nap, majd 3, 6, illetve 12 hónap után fogják megvizsgálni.

2021-ben lépett életbe hazánkban az a rendelet, ami részben tiltja, illetve jelentősen megadóztatja a műanyag zacskók forgalmazását. A rendelet kiterjed a lebomló zacskókra is, de azokra körülbelül negyedakkora környezetvédelmi termékdíjat határoztak meg, mint a hagyományos műanyagból készült alternatívákra. Zöldszervezetek már eddig is többször felhívták a döntéshozók figyelmét, hogy a lebomló műanyagok nem jelentenek valódi megoldást a hulladékválságra.

„Jó gyakorlat, hogy egyre több áruházlánc már csak pénzért ad zacskókat, mert ezzel visszaszorítják az eldobható műanyagok használatát. Probléma viszont, hogy a legtöbben, akik lebomló zacskóval térnek haza a bevásárlásból, nem tudják, mit kezdjenek a hulladékká váló csomagolóanyaggal. Otthoni komposztáló a háztartások többségében nincs, és ha mégis, akkor sokan nem merik betenni oda a műanyag zacskókat. Így az a jelenlegi tapasztalat, hogy a lebomló műanyagok jórészt a sima kukában végzik, rosszabb esetben pedig használat után az emberek a hagyományos műanyagoknak szánt szelektív hulladékgyűjtőbe dobják ezeket. Azt tudni kell, hogy a lebomló műanyag nem hasznosítható újra műanyagként, ráadásul a szelektív hulladékgyűjtőbe kerülve elszennyezi az újrahasznosítandó műanyagot is.” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.

„A boltokban kapható lebomló zacskók egy részén »industrial compost« jelölés szerepel, ami szintén nehezen értelmezhető a lakosság számára. Ilyenek például a Spar és az Aldi bevásárlószatyrai. Ez azt jelenti, hogy amikor ezek hulladékká válnak, csak ipari körülmények között, megfelelő hőmérséklet, nyomás, páratartalom mellett komposztálódnak. Ha külön, kifejezetten az iparilag lebomló műanyagoknak és a szerves hulladékoknak szánt szemetesbe helyeznénk el az ilyen zacskókat, és valaki begyűjtené és elszállítaná tőlünk, akkor lehetne csak komposztot készíteni belőlük. Ám ekkor is problémát jelenthet, hogy általában több idő kell az aprózódásukra és lebomlásukra, mint más szerves hulladékoknak A gyakorlatban sajnos az a helyzet, hogy a lebomlóműanyag-hulladékok kezelésére kifejlesztett, a lakossági igényt kielégíteni képes rendszerek jelenleg nem léteznek hazánkban. Ha pedig a bioműanyagok hulladéklerakókra kerülnek, a lerakóban uralkodó oxigénmentes körülmények miatt metán szabadul fel, ami klímavédelmi szempontból is előnytelen.” – mondta el Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programjának vezetője.

A lebomló zacskók tehát jellemzően nem hasznosulnak. Ha pedig egy ilyen zacskó a természetben végzi, akkor sok tekintetben hasonló természeti károkat okoz, mint kőolajból készült társai, ráadásul egyes kutatások szerint az emberek hajlamosabbak a bioműanyagok eldobására, azt gondolva, a természetben úgyis lebomlanak.

A valódi megoldást a műanyagkrízisre és a hulladékáradat megfékezésére az eldobható zacskók kivonása, valamint minden más egyszer használatos csomagolóanyag radikális csökkentése jelentené - áll a közleményben. Ehhez pedig mind a gyártóknak, mind pedig a forgalmazóknak arra kell törekedniük, hogy minél szélesebb körben elterjedjenek a csomagolásmentes, újratölthető és újrahasználható rendszerek. A Greenpeace tavaly megvizsgálta az élelmiszer-üzletláncokat abból a szempontból, hogy mennyit tesznek a hulladékcsökkentés érdekében – a felmérés eredményei itt érhetők el.