A januári döntés meghosszabbításaként ismét az alapkamat szinten tartásáról döntött kedden a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, és ez várhatóan így marad addig, amíg nem csökken jelentősen az infláció.
A jegybank tavaly decemberben 15-19 százalékos inflációt jósolt az évre, egy korábbi jelentésben még 11-14 százalékos inflációt vártak. Ehhez képest az év végére elérte a 25 százalékot, ami a legmagasabb az Európai Unióban, és továbbra is ezen a szinten mozog. Az éves fogyasztói árak növekedése jövőre térhet vissza a jegybank négy százalékos toleranciasávjába. A 444 naprakész, folyamatosan frissülő inflációs adatait itt érhetik el.
Közleményük szerint a bank továbbra is a pénzügyi piaci helyzet tartós elmozdulásaira fókuszál, és a tavaly szeptemberben bevezetett 13 százalékos alapkamatot az infláció trendszerű csökkenéséig alkalmazza. Várakozásaik szerint a bázishatások és a kereslet mérséklődése mellett az energia- és nyersanyagárak és a szállítási költségek csökkenése tovább fékezi majd a külső inflációt.
A kamatfolyosót - ami a bankok közötti kamatok szélsőséges ingadozását hivatott akadályozni, hogy a kereskedelmi bankok tudjanak mivel számolni - viszont szűkítették: a felső szélét 450 bázisponttal 25 százalékról 20,5 százalékra csökkentette, az egynapos betéti kamatszintet 18 százalékon hagyta a jegybank. A kamatfolyosó alsó széle változatlanul 12,5 százalék.
(via MTI)