Elfogadták a jelentést, ami kimondja, hogy több uniós ország megsértette az emberi jogokat a kémprogramok alkalmazásával

külföld
2023 május 09., 10:45

Számos bizonyíték van rá, hogy több tagállamban visszaéltek a kémprogramokkal, és pusztán politikai célokra használták azokat a hatalmon lévő pártok kritikusai és ellenfelei ellen, vagy korrupcióval összefüggésben, írja a hétfő este elfogadott jelentésében az Európai Parlament (EP) a Pegasus és más kémszoftverek európai használatának kivizsgálásával foglalkozó különbizottsága.

photo_camera Fotó: Unsplash

2021-ben a Direkt36 cikkeiből derült ki, hogy Magyarországon is használták a Pegasus szoftvert újságírók, közéleti szereplők megfigyelésére, pedig azt elvileg a terrorizmus és a szervezett bűnözés felszámolására fejlesztette az NSO nevű izraeli cég, ami csakis állami szervekkel köt megállapodásokat. A Pegasus olyan kémprogram, amivel észrevétlenül lehet behatolni mások okostelefonjába, megszerezve a képeket, videókat, üzeneteket, emaileket.

A Népszava által szemlézett jelentésben külön fejezetek foglalkoznak Magyarországgal, Ciprussal, Görögországgal, Lengyelországgal és Spanyolországgal. A PEGA-bizottság tavaly áprilisban alakult meg, és azt tanulmányozta, hogy a kémszoftverek alkalmazása megsértette-e az uniós jogot és az alapvető szabadságjogokat.

Magyarországról a jelentés azt írja, hogy a lehallgatást engedélyező törvény az egyik leggyengébb Európában. Sokkal inkább az ellenőrzés és a hatalomgyakorlás eszköze a kormány számára, semmint a polgárok jogait és magánéletét védelmező pajzs. A PEGA ajánlásaiban felszólítja a magyarországi szerveket, hogy sürgősen állítsák vissza a megfigyelések intézményes és jogi biztosítékait, és hozzanak létre független felügyeleti rendszert a kérelmek elbírálására és utólagos ellenőrzésére.

photo_camera Fotó: XOSE BOUZAS/Hans Lucas via AFP

A PEGA-bizottság februárban járt Magyarországon, Varga Judit igazságügyi miniszterrel is találkozott volna, de az igazságügyi miniszter annyira óvja a jogállamot, hogy inkább lemondta a találkozót.

A parlamenti testület az európai helyzetről azt írja, hogy „a megfigyelési szoftverek alkalmazásával több uniós kormány emberi jogi sértéseket követett el, megszegte az adatvédelemhez és a magánélet védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtószabadságot, az egyesülési szabadságot, és nem biztosította a jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot”.

A PEGA szerint az EU nemhogy nem tett komoly erőfeszítéseket a kémprogramokkal való visszaélések kivizsgálására, hanem tudatosan védelmezte az emberi jogokat megsértő kormányokat. Az Európai Bizottság (EB) nem hozott semmilyen érdemi intézkedést, tétlensége az emberi jogok megsértésében való bűnrészességgel és kötelességmulasztással ér fel, áll a szövegben.

Jeroen Lenaers és Sophie in 't Veld a 2023. februári sajtótájékoztatójukon.
photo_camera Jeroen Lenaers és Sophie in 't Veld a PEGA-bizottság sajtótájékoztatóján. Fotó: Németh Dániel/444

A két határozat világosan leszögezi, hogy a megfigyelési szoftverek telepítésénél nem elegendő a nemzetbiztonságra hivatkozni, azt össze kell egyeztetni az alapvető jogokkal és az uniós jogba beágyazott demokratikus normákkal.

A PEGA-bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy december 31-éig haladéktalanul vizsgálják ki a kémprogramokkal való állítólagos visszaéléseket, a vizsgálatba vonják be az Europolt, és bizonyítsák be, hogy a szoftverek használatára vonatkozó szabályok összhangban vannak a nemzetközi és európai normákkal.

A testület ajánlásokat is megfogalmazott, ugyanakkor azokat sem a tagállamoknak, sem a többi uniós intézménynek nem kötelező végrehajtania. A dokumentumok már júniusban az EP plenáris ülése elé kerülhetnek. Ilyen ajánlások például:

  • A kémprogramok tervezett alkalmazását az intézkedés szükségességét és arányosságát bizonyító előzetes bírósági engedélyhez kell kötni, amelyet egy pártatlan és független igazságügyi hatóság vagy más független demokratikus felügyeleti szerv ad ki.
  • A hekkelés csak addig tarthat, ameddig feltétlenül szükséges, és csak további bírósági engedéllyel hosszabbítható meg.
  • A kémszoftverek használatát csak kivételes esetekben és csak elegendő bizonyíték alapján lehet engedélyezni.
  • Védett adatokat - például orvosi, ügyvédi titoktartás vagy sajtószabadsággal kapcsolatos szabályok által védett adatokat - nem szabad kémprogramok segítségével lekérdezni, kivéve ha a bíróság szerint erre elegendő ok áll fenn.
  • Különleges szabályokat kell kidolgozni a kémprogram-technológiával történő megfigyelésre, mivel az korlátlan visszamenőleges hozzáférést tesz lehetővé az adatokhoz.
  • A megfigyelés befejezését követően értesíteniük kell a megcélzott személyt arról, hogy a hatóságok kémprogramot alkalmaztak ellene, azokkal együtt, akik nem voltak a művelet célpontjai, de a magánélethez való jogukat a szoftver használata súlyosan sértette.