Számos bizonyíték van rá, hogy több tagállamban visszaéltek a kémprogramokkal, és pusztán politikai célokra használták azokat a hatalmon lévő pártok kritikusai és ellenfelei ellen, vagy korrupcióval összefüggésben, írja a hétfő este elfogadott jelentésében az Európai Parlament (EP) a Pegasus és más kémszoftverek európai használatának kivizsgálásával foglalkozó különbizottsága.
2021-ben a Direkt36 cikkeiből derült ki, hogy Magyarországon is használták a Pegasus szoftvert újságírók, közéleti szereplők megfigyelésére, pedig azt elvileg a terrorizmus és a szervezett bűnözés felszámolására fejlesztette az NSO nevű izraeli cég, ami csakis állami szervekkel köt megállapodásokat. A Pegasus olyan kémprogram, amivel észrevétlenül lehet behatolni mások okostelefonjába, megszerezve a képeket, videókat, üzeneteket, emaileket.
A Népszava által szemlézett jelentésben külön fejezetek foglalkoznak Magyarországgal, Ciprussal, Görögországgal, Lengyelországgal és Spanyolországgal. A PEGA-bizottság tavaly áprilisban alakult meg, és azt tanulmányozta, hogy a kémszoftverek alkalmazása megsértette-e az uniós jogot és az alapvető szabadságjogokat.
Magyarországról a jelentés azt írja, hogy a lehallgatást engedélyező törvény az egyik leggyengébb Európában. Sokkal inkább az ellenőrzés és a hatalomgyakorlás eszköze a kormány számára, semmint a polgárok jogait és magánéletét védelmező pajzs. A PEGA ajánlásaiban felszólítja a magyarországi szerveket, hogy sürgősen állítsák vissza a megfigyelések intézményes és jogi biztosítékait, és hozzanak létre független felügyeleti rendszert a kérelmek elbírálására és utólagos ellenőrzésére.
A PEGA-bizottság februárban járt Magyarországon, Varga Judit igazságügyi miniszterrel is találkozott volna, de az igazságügyi miniszter annyira óvja a jogállamot, hogy inkább lemondta a találkozót.
A parlamenti testület az európai helyzetről azt írja, hogy „a megfigyelési szoftverek alkalmazásával több uniós kormány emberi jogi sértéseket követett el, megszegte az adatvédelemhez és a magánélet védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtószabadságot, az egyesülési szabadságot, és nem biztosította a jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot”.
A PEGA szerint az EU nemhogy nem tett komoly erőfeszítéseket a kémprogramokkal való visszaélések kivizsgálására, hanem tudatosan védelmezte az emberi jogokat megsértő kormányokat. Az Európai Bizottság (EB) nem hozott semmilyen érdemi intézkedést, tétlensége az emberi jogok megsértésében való bűnrészességgel és kötelességmulasztással ér fel, áll a szövegben.
A két határozat világosan leszögezi, hogy a megfigyelési szoftverek telepítésénél nem elegendő a nemzetbiztonságra hivatkozni, azt össze kell egyeztetni az alapvető jogokkal és az uniós jogba beágyazott demokratikus normákkal.
A PEGA-bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy december 31-éig haladéktalanul vizsgálják ki a kémprogramokkal való állítólagos visszaéléseket, a vizsgálatba vonják be az Europolt, és bizonyítsák be, hogy a szoftverek használatára vonatkozó szabályok összhangban vannak a nemzetközi és európai normákkal.
A testület ajánlásokat is megfogalmazott, ugyanakkor azokat sem a tagállamoknak, sem a többi uniós intézménynek nem kötelező végrehajtania. A dokumentumok már júniusban az EP plenáris ülése elé kerülhetnek. Ilyen ajánlások például: