Magyarországra érkezett hétfőn az Európai Parlament Pegasus-üggyel foglalkozó különbizottsága, amely az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagjaival, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH) vezető Péterfalvi Attilával, újságírókkal és civil szervezetek képviselőivel találkozott. A kétnapos látogatás végén a képviselők sajtótájékoztatót tartottak.

Eredetileg Varga Judittal is találkozott volna a küldöttség, de az igazságügyi miniszter annyira óvja a jogállamot, hogy erre nem volt hajlandó. Hétfői Facebook-posztjában azt írta, a nemzetbiztonság továbbra is kizárólagosan a tagállamok hatáskörébe tartozik. A bizottság mandátuma szerinte „veszélyesen túlterjeszkedik az uniós és az intézményi hatáskörökön”, és „a jogállamiság védelme érdekében” el kell utasítani az együttműködést.

„Nem kívánunk asszisztálni a magyar és európai baloldal Soros-dollárokból támogatott performanszához” – írta a bejegyzésben.

„A magyarországi helyzet a legrosszabbak között van az EU-ban”

„Nagyon sajnálatos, hogy a magyar kormány röviddel a misszió hivatalos kezdete előtt utasította vissza a meghívásunkat, méghozzá megfelelő indoklás nélkül, ami azt jelenti, hogy nem volt nyílt párbeszéd a kormánnyal” – kezdte a sajtótájékoztatót Jeroen Lenaers, a jobbközép Európai Néppárt képviselője, aki a delegáció vezetője is. „Ehelyett az igazságügyi miniszter úgy döntött, a Magyarországot fenyegető külföldi erőkről szóló, gyakran ismételt összeesküvés-elméletekkel támad minket” – tette hozzá Lenaers, mondván, az európai polgárok képviselőivel nem így kell tárgyalni, és ez szerinte sokkal többet mond el Vargáról és arról, hogy nem tiszteli a demokratikus párbeszédet, mint róluk.„Mindenesetre úgy tűnik, hogy az átláthatóság és a párbeszéd nem a kormány munkamódszere”.Lenaers a Nemzetbiztonsági Tanáccsal és a Péterfalvi Attilával való találkozóról azt mondta, hogy konstruktív volt, de sok kérdés megválaszolatlan maradt. „Minden arra utal, hogy a kémprogramokkal durván visszaéltek Magyarországon. (…) Nem hallottunk elegendő olyan információt, ami indokolná a célpontok ilyen tolakodó megfigyelését.” Lenaers szerint a nemzetbiztonságot üres indokként használják arra, hogy a kormány napirendjével ellentétes nézeteket vallókat célba vegyék.

Sophie in 't Veld, a küldöttség másik tagja azt mondta, hogy bár Magyarország azon országok közé tartozik, amelyeknek van hivatalos definíciójuk a nemzetbiztonság fogalmára, az olyan tág, hogy bármire lehet alkalmazni. Szerinte ez az egyik magyarázat arra, hogy a NAIH minden megfigyelést rendben talált.

A NAIH-ról Lenaers elmondta, kétségek merültek fel a szervezet függetlenségével kapcsolatban. „Az Emberi Jogok Európai Bírósága már megállapította, hogy a hatóság nem képes hatékonyan felügyelni a kémszoftverek működését, így arra kérjük a kormányt, hogy tegyen lépéseket az ítélet alapján, és állítsa vissza a valóban független eljárást” – folytatta.

A média szereplőivel, újságírókkal, a civil társadalom képviselőivel beszélgetve Lenaers szerint egyértelmű, hogy az emberek fenyegetve érzik magukat. „Azok, akik bírálják a kormányt, akik kérdéseket tesznek fel a politikájával kapcsolatban, vagy részt vesznek a tiltakozásokon, állandó célkeresztben vannak. Az ilyen kampányok ellenkeznek a liberális demokrácia és a jogállamiság alapelveivel, azonnal le kell ezeket állítani.”

A küldöttség szerint az áldozatvédelem és a jogorvoslati lehetőségek Magyarországon elégtelenek, mivel a megfigyelés befejezése után a célpontokat nem értesítik, ami ellentétes a hatályos ítélkezési gyakorlattal.„Sürgetjük a kormányt, hogy megfelelően értesítse a megfigyelés célpontjait. És azt is, hogy tisztázza, milyen típusú bűncselekmények vagy feltételezett bűncselekmények indokolhatják a megfigyelést.”Lenaers szerint az elmúlt két napban hallottak a független és pártatlan igazságszolgáltatás fontosságát hangsúlyozzák. „Az igazságügyi miniszter olyan hatásköröket hozott létre, amikkel engedélyezheti a kémprogramok használatát, valamint olyan homályosan meghatározott sürgősségi eljárások is elrendelhetők, amikkel széles körű megfigyeléseket lehet folytatni. Úgy gondoljuk, hogy a kémprogramok bevetésének megfelelő bírói felügyelet alatt kellene állniuk.”

A delegáció szerint a fent leírt helyzet a jogállamiság és az alapvető demokratikus normák súlyos megsértésére utal, és elítélik azt. „Elítéljük a médiában tiltakozók, illetve az ellenzék elhallgattatására és megfélemlítésére irányuló erőfeszítéseket, mert ezek mind egy pluralista, működő demokrácia létfontosságú elemei.”

Minden arra utal, hogy Magyarországon durván visszaéltek a kémprogrammal, a hatóságok magyarázatát nem tartják meggyőzőnek, húzta alá Lenaers.

„A bizonyítékok arra utalnak, hogy azzal a céllal kémkedtek az emberek után, hogy még nagyobb politikai befolyást szerezzenek a közszféra felett. A magyarországi helyzet az Európai Unióban a legrosszabbak között van” – mondta Lenaers, hozzátéve, hogy az évek óta tartó demokratikus visszalépés eredményeként az állami intézmények az állampolgárok jogainak védelme helyett inkább a kormány politikai céljait szolgálják.

„Felszólítjuk a hatóságokat, hogy tegyék lehetővé a visszaélések érdemi kivizsgálását” – zárta Lenaers.

Sophie in 't Veld szerint a kémprogramokkal való visszaélés „a legnagyobb fenyegetés a demokráciára ebben a pillanatban, a hatalmon lévők arra használják, hogy megtartsák a hatalmukat”.Szerinte hiába lehet ezeket az eszközöket legitim módon – például bűnüldözésre – használni, mégis nagyon könnyen vissza lehet velük élni. „Ez egy olyan eszköz az eszköztárban, amit az Európai Unión belüli és kívüli kormányok is használnak elnyomás céljából.” Később azt is hozzátette, hogy bár az eszközök rontják és mérgezik a demokráciákat, a kémprogramok témáját mégsem lehet elszigetelten tanulmányozni. „A demokrácia és a jogállamiság elleni támadásokat tágabb kontextusban kell vizsgálni.”

Szerinte ha egy uniós országban problémák vannak a jogállamisággal és a demokráciával, akkor az az egész EU-t érinti, a magyar rendszerben pedig komoly gyengeségek vannak. „Hiába léteznek felügyeleti szervek, ha azokat teljesen bekebelezte a kormánypárt” – mondta.

Emellett kiemelte, hogy a jogállamisági problémának jogi vonzata is van, hiszen Magyarország is aláírta az Unió működéséről szóló szerződést, aminek 2. cikke pont ezeknek az értékeknek a tiszteletben tartásán alapszik. Mint jelezte, biztos benne, hogy a magyar döntéshozók nem hagyták figyelmen kívül a kettes cikkelyt, amikor aláírták azt, hiszen „nem rejtették el valahol egy lábjegyzetben” – utalva ezzel valószínűleg arra, hogy a magyar kormánynak korábban más EU-s ügyek kapcsán már meggyűlt a baja azzal, ha egy határozatnak esetleg nem az első néhány, hanem csak a 18. sorába rejtettek egy problémát.

Veld az EU-s források visszatartására is kitért. Ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy bár a lépés „rendkívül szomorú és tragikus a magyar emberek számára – akiknek joguk van az európai támogatásokhoz –, de az Orbán-kormány hozzáállása miatt teljesen jogos, mivel az Európai Unió tagjának lenni azt jelenti, hogy a szabályok szerint játszol, és tiszteletben tartod a normákat.”

„Szeretném megismételni kollégám szavait, és felszólítani rá a magyar kormányt, hogy nagyon gyorsan orvosolja a helyzetet.”

Veld végül a magyar kormány mellett az Európai Bizottságot is felszólította, hogy aktívabban védje az európai unió értékeit, ugyanis szerinte „ez nem valami hobbi”, hanem a bizottság kötelessége.

A lengyelek sem működtek együtt

A bizottság korábban már négy országba ellátogatott az ügy kapcsán, írta a Telex. Bár Izrael nem EU-tag, de az EP képviselői találkoztak a kormány tagjaival, sőt a Pegasust készítő cég, az NSO Group képviselőivel is. A bizottság tagjai szerint a látogatás „megerősítette, hogy az EU-nak sokkal szigorúbb szabályozásra van szüksége az ilyen kémprogramok értékesítésénél, beszerzésénél és használatánál”.

Cipruson és Görögországban Jeroen Lenaers szerint nem találtak „a korrupcióra nyílt bizonyítékot vagy olyan autoriter gyakorlatokat, mint amiknek Lengyelországban tanúi voltunk, és amik állítólag Magyarországon is történnek, de szükség lesz némi erőfeszítésre, hogy biztosítsuk az átláthatóságot”. Görögországban a néppárti Új Demokrácia van hatalmon, és többek között egy baloldali ellenzéki politikust is lehallgattak, amit a kormány jogilag rendben talált, de elismerték, hogy az eset helytelen volt. Az ügybe később a hírszerzés vezetője belebukott.

A lengyel kormány a magyarhoz hasonlóan megtagadta az együttműködést, amit a küldöttség később hivatalosan is elítélt. A küldöttség végül a számvevőszéket látogatta meg, ahol kiderült, hogy a vizsgálattól elzárkózó kormány közpénzen vette meg az izraeli kémprogramot. Ez ügyben a lengyel ellenzék vizsgálóbizottság felállítását tervezi. Emellett beszéltek a szoftver célpontjaival, például ellenzéki politikusokkal és egy ügyésszel, valamint civil szervezetek képviselőivel és volt hírszerzőkkel. Bár azt a lengyel kormány korábban már elismerte, hogy megvásárolták a Pegasus kémszoftvert, azonban továbbra is azt állítják, hogy azt csak bűnözők és terroristák ellen használták. A politikusok lehallgatásának vádját pedig egyenesen ellenzéki hisztinek nevezték.

A Pegasus-botrány

2021-ben a Direkt36 cikkeiből derült ki, hogy Magyarországon is használták a Pegasus szoftvert újságírók, közéleti szereplők megfigyelésére, pedig azt elvileg a terrorizmus és a szervezett bűnözés felszámolására fejlesztette az NSO nevű izraeli cég, ami csakis állami szervekkel köt megállapodásokat. A Pegasus olyan kémprogram, amivel észrevétlenül lehet behatolni mások okostelefonjába, megszerezve a képeket, videókat, üzeneteket, emaileket.

A Pegasussal végzett megfigyelésekhez igazságügyi miniszteri jóváhagyásra volt szükség. Varga Judit ezt helyetteséhez, Völner Pálhoz delegálta, akit azóta korrupcióval vádolt meg az ügyészség. A Pegasus-üggyel kapcsolatban egy Magyar Jeti-epizódot is készítettünk:

link Forrás

Az EU 2022 márciusában állította fel a PEGA-bizottságot, ami várhatóan 12 hónapos munka után nyújtja be a végleges jelentését, és tesz ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy miként lehet kezelni a kulcsfontosságú demokratikus értékeket és a polgári jogokat fenyegető veszélyeket.