Csütörtökön hárman is távoztak a Korrupcióellenes Munkacsoportból, amit az uniós pénzekhez való hozzáférés reményében hozott létre a kormány tavaly decemberben. Reszkető Petra, a Budapest Intézet elemzőcég egyik vezetője a 444-nek azt mondta, félévnyi működés után nem látta biztosítottnak, hogy érdemi munkát lehet végezni a testületben.
A Korrupcióellenes Munkacsoportnak 21 tagja van, ebből tíz tagot az állami szervek delegáltak, tízet pedig pályázati úton választottak ki a nem-kormányzati szereplők közül. Utóbbiak közé tartozott Reszkető Petra, hasonlóan többek közt az Átlátszó, a Transparency International vagy a K-Monitor képviselőihez. A munkacsoport konzultatív szerepet tölt be az Integritás Hatóság mellett, amit szintén tavaly hoztak létre a korrupció elleni küzdelem jegyében.
Reszkető Petra azt mondta, már a pályázatában kiemelte, mennyire fontosnak tartja, hogy a munkacsoport éves munkatervet alkosson, amiből világosan kiderül, hogy milyen prioritások mentén dolgozik. De hiába telt el lassan öt hónap az évből, még mindig nem fogadtak el ilyen dokumentumot, miközben szerinte a hatóság tervei sem körvonalazódtak. Márpedig úgy gondolja, ha a testület hatékonyan működne, ennyi idő elegendő lett volna.
Lemondásának másik oka, hogy nem világos, lesz-e valódi társadalmi egyeztetés az ország új korrupcióellenes stratégiájáról, amit júniusig kellene elfogadni. A munkacsoport ugyan véleményezhette a készülőben levő stratégiát, de Reszkető Petra szerint ez nem helyettesítheti a széleskörű egyeztetést. „Van ennek egy olyan olvasata, mintha a munkacsoportot gondolnák a társadalmi egyeztetés fórumának.”
A munkacsoport márciusban tette közzé 2022-es korrupciós jelentését, erről korábban a hvg.hu számolt be. A 196 oldalas szövegben javaslatokat is megfogalmaztak, de semmi sem kötelezi a kormányt, hogy meg is fogadja ezeket.
Reszkető Petra szerint „nem a jelentések fogják megoldani ezt a patthelyzetet. Sokkal intenzívebb párbeszédre és együttműködésre lenne szükség a kormányzat, az üzleti és a civil szektor között”.
Sokan eleve nem hittek benne, hogy a hatóság és a munkacsoport érdemi korrupcióellenes munkát végezhet. Tóth István János közgazdász, a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) vezetője tavaly novemberben azt mondta: „Magát a rendszert az új hatóság nem fogja megváltoztatni. Ez egy kleptokrata rendszer, amin e hatóság létrehozása nem változtat”.
Reszkető Petra viszont úgy látta, „szakértőként és állampolgárként minden lehetőséget meg kell ragadnunk az érdemi párbeszédre. Egy ilyen munkacsoport szükséges, de nem elégséges feltétele volt ennek”.