Ledarálhatta a külügy a gyanús lélegeztetőbiznisz iratainak egy részét

Már 2021 novemberében, húsz hónappal a beszerzések után megsemmisítették a külgazdasági és külügyminisztériumban a gyanús lélegeztetőgép-beszerzésekhez köthető iratok egy részét, köztük egy gyanússá vált beszállító, a GR Technologies átláthatóságát igazoló papírokat is. Ezek így már sohasem lesznek megismerhetők, írja a Népszava.

Az iratok ledarálására azért derült fény, mert ezeket a Transparency International közadatigénylés keretében kikérte, de a kúria vonatkozó ítélete után a KKM arról tájékoztatta a civil szervezetet, hogy ezek az iratok már nem állnak rendelkezésükre. Pedig amúgy több száz milliárd forintos bizniszről van szó, a KKM a koronavírus-világjárvány első hónapjaiban ezerszámra vásárolt össze mindenféle, leginkább nem megfelelő lélegeztetőgépeket - annak ellenére is, hogy elsősorban nem is gépből, hanem a gép kezelésére képes szakképzett személyzetből volt hiány.

A beszerzés részeként a KKM államtitkára, Balogh Csaba 2020. március 25-én kötött szerződést a maláj GR Technologieszal 7000 lélegeztetőgép beszerzéséről, pályáztatás nélkül. Csak ennél a cégnél 176 milliárdot költöttek kínai gyártású lélegeztetőgépekre. Ezeket aztán javarészt egyáltalán nem használták, mert javarészt nem feleltek meg a magyar és európai szabványoknak, és amúgy se volt ember az üzemeltetésükre.

A vételár egy részét, 2,8 milliárd a kormány közvetlenül Datuk Vinod Sekhar, a GR Technologies tulajdonosának magánszámlájára utalta.

A Transparency ennek az üzletnek a részleteire lett volna kíváncsi, de a Kúria döntése nyomán a KKM-től csak egy egyoldalas tájékoztatót kaptak arról, hogy az iratokat megsemmisítették. Ligeti Miklós, a Transparency jogi igazgatója szerint az eljárás "kamugyanús", mert az iratok megsemmisítése nem felelt meg az erre vonatkozó eljárásrendnek. Ez alapján azt feltételezi, hogy az iratokat valójában nem is semmisítették meg, csak erre hivatkozva próbálják tovább titkolni, hogy valójában nem is készült átláthatósági jelentés a maláj cégről.

Emellett a külügy azzal érvelt, hogy a szerződés előkészítése során mindent szóban intéztek, egyetlen feljegyzés sem született az ügyről. A Kúria elfogadta ezt az érvelést, és úgy döntött, hogy a nem létező adatokat a KKM-nek nem kell kiadnia. Ligeti szerint viszont abszurd, "felfoghatatlan, hogy a külügyi tárca sikerrel érvelhet azzal, hogy 176 milliárd forint közpénz elköltésének semmilyen leírt nyoma ne létezne".