A 2019 decemberében elfogadott lengyel igazságügyi reform sérti az európai uniós jogot, ugyanis nem felel meg a függetlenség és a pártatlanság követelményének többek között a legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsának működése – közölte ítéletét az luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága.
Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság az uniós bíróság előtt annak megállapítását kérte, hogy a 2019. december 20-án elfogadott, a rendes bíróságok, a közigazgatási bíróságok és a legfelsőbb bíróság szervezetére vonatkozó nemzeti szabályokat módosító törvény által létrehozott rendszer sérti az uniós jog különböző rendelkezéseit.
Az uniós bíróság ítélete szerint nincs biztosítva a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsának függetlensége és pártatlansága. A tanács működése a bírák függetlenségének befolyásolására alkalmas, ugyanis egy ilyen fórum hozhat döntést a jogállásukkal és a feladataik ellátásával kapcsolatban. Engedélyezi a velük szembeni büntetőeljárás megindítását vagy az őrizetbe vételüket, vagy elfogadja az őket illető munkajogi, társadalombiztosítási vagy nyugdíjazási szabályok lényeges szempontjaira vonatkozó határozatokat – közölték.
A törvénymódosítás lehetővé teszi azt is, hogy a bírákra vonatkozó fegyelmi rendszert és az esetleges szankciókat arra használják, hogy megakadályozzák a nemzeti bíróságoknak, hogy értékeljék: valamelyik bíróság vagy bíró megfelel-e az EU-s jogból eredő hatékony bírói jogvédelemmel kapcsolatos követelményeknek. A lengyel jogalkotó által így elfogadott intézkedések nem egyeztethetők össze a törvény által előzőleg létrehozott független és pártatlan bírósághoz való fordulás biztosítékaival – szól az ítélet.
Az ítélet szerint sérti az uniós jogot az is, hogy a módosító törvény egyetlen nemzeti fórumra, nevezetesen a legfelsőbb bíróság rendkívüli ellenőrzéssel és közügyekkel foglalkozó tanácsára ruházta a hatékony bírói jogvédelemmel kapcsolatos megfelelés vizsgálatának hatáskörét. A módosító törvénnyel bevezetett kizárólagos felülvizsgálat a hatékony bírói jogvédelemhez való, az EU-s jog által biztosított alapvető jog további gyengítéséhez járulhat hozzá – közölték.
Az uniós bíróság szerint a bíráknak a személyes adatok védelméhez és a magánélet tiszteletben tartásához való alapvető jogát sértik azok a rendelkezések, amik arra kötelezik a bírákat, hogy írásbeli nyilatkozatot tegyenek valamely szervezethez, nonprofit alapítványhoz vagy politikai párthoz való tartozásukról, és előírják ezen információk online közzétételét. Az ilyen adatok online közzététele nem alkalmas a bírák pártatlanságának erősítésére irányuló állítólagos cél elérésére, ezekből kiderülhet ugyanis a bírák vallási, politikai vagy világnézeti meggyőződése, ráadásul alkalmas arra, hogy kitegye a bírákat az indokolatlan megbélyegzés kockázatának, alaptalanul befolyásolva a nyilvánosság általi megítélésüket.
Így tehát Lengyelország további EU-s bírságokra számíthat, ha nem hajlandó módosítani az igazságügyi reformjainak elemeit.
Az ítélet egy nappal azután született, hogy tiltakozó felvonulásokat tartottak Varsóban és más városokban. Az ellenzék szerint a demokratikus normákat, köztük a jogállamiságot is erodálja a jobboldali kormány.
A múlt héten pedig az EU azzal fenyegetőzött, hogy fellép Lengyelországgal szemben, miután a parlamenti képviselők új bizottságot hagytak jóvá, amelyik eltilthatja az embereket az oroszországi kapcsolatok miatt a közhivataloktól.
Részben már nem helytálló tényeken alapszik az Európai Unió Bíróságának döntése a 2019 decemberében elfogadott lengyel igazságügyi reformmal kapcsolatban – jelentette ki az uniós ügyekért felelős lengyel miniszter.
Szymon Szynkowski vel Sęk szerint „az ítélet tartalma nagyrészt egy nem létező jogi helyzetre hivatkozik”. Azt mondta, a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsa, aminek a függetlenségét és pártatlanságát az Európai Bizottság megkérdőjelezte, meg lett szüntetve, és egy másik testülettel váltották fel.
Szynkowski vel Sęk fontosnak tartotta kiemelni, hogy az Európai Unió Bírósága nem veszi figyelembe a jogi helyzetben időközben beállt változásokat. Az új lengyel szabályozás szerint a bírák fegyelmi ügyei ugyanis a legfelsőbb bíróságtól egy másik intézmény, a legfelsőbb közigazgatási bíróság hatáskörébe kerülnek át.
Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter elutasította a bírósági döntést, mondván, „azt nem bírák, hanem politikusok írták, mert az nyíltan az európai uniós szerződések megszegését jelenti”. Szerinte az EU „legfőbb bírósága korrupt […] az ítéleteket vadászatokon és alkohollal kísért fogadásokon írják”. „Az európai sajtó már évekkel ezelőtt lerántotta a leplet a hatalmas (korrupciós) botrányról” – mondta. (BBC, MTI)