"Cui prodest", vagyis kinek áll ez érdekében, tette fel magának a kérdést a Facebookon a Nova Kahovka-i vízerőmű gátjának felrobbantása után állandó szerzőnk, Rácz András, a Corvinus Egyetem oktatója. Levezetése alapján "az oroszok csinálták". A Nova Kahovka-i, 1956-ban épült gát magassága harminc méter, mögötte tíz balatonnyi, 17 méter mélységű vizet tároznak. Az egyelőre nem ismert, hogy a gát milyen mértékben sérült, tejesen összeomlott-e, vagy csak a teteje károsodott. Ez fontos kérdés, mert meghatározza, hogy mekkora víztömeg zúdulhat a folyó alsó szakaszára, valamint azt is, hogy mennyi víz marad a tározóban.

Az előbbi az áradás miatt érdekes. A modellszámítások szerint a tározó teljes kiürülése hatalmas területet árasztana el, például Herszon egyik negyedét, a Dnyeper szigeteire épült Korabelt is. Ezreket kell evakuálni úgy, hogy közben a terület aktív harci zóna, itt húzódik a herszoni front.

link Forrás

Katonai szempontból a Dnyeper áradása teljesen ellehetetleníti az átkelési műveleteket. Ukrán szempontból eleve nem volt magától értetődő ebből az irányból indítani az offenzívát - nagyon sérülékeny volna minden, a folyón át kiépített utánpótlási vonal, melyek elvágása bekerítéssel fenyegetné a Dnyeper bal partjára átdobott ukrán erőket.

És hát pont az oroszok kommunikálják, hogy Ukrajna megindította rég várt offenzíváját, amit a gát felrobbanása alaposan megzavarhat.

A tározó kiürülése külön veszélyeket rejteget. A tározó vizéből táplálják a közeli zaporizzsjai atomerőmű - Európa legnagyobb atomerőműve - hűtőtavát. A zaporizzsjai nem csernobili rendszerű reaktor, a hűtővízellátás megakadása nem fenyeget a reaktorok leolvadásával, azonban ha a tározó kiürülne, a reaktorokat bizonyosan le kéne állítani. Ez, ahogy a vízerőműként is üzemelő gát kiesése további terheket jelentene az ukrán áramellátásban.

Rácz szerint nincs realitása annak, hogy a gátat - az orosz vádaknak megfelelően - az ukránok robbantották volna fel. Miért árasztották volna el egyik nagyvárosukat, pusztították volna el egy fontos vízerőművüket, sodorták volna veszélybe legnagyobb atomerőművük működését és hátráltatnák a nagy offenzívájuk megindítását, véli Rácz, aki szerint még az se ellensúlyozza ezt, hogy a gát felrobbantása a Krím vízellátását is katasztrofálisan érinti.