Oroszország agyonlőtte magát

Az Ukrajna ellen indított totális háború tavaly februári kezdete óta végeláthatatlanul zajlanak a viták, hogy mennyit ártanak az orosz gazdaságnak a nyugati szankciók. Abban mostanra nagyjából egyetértés mutatkozik, hogy bár a korlátozások és tilalmak nem hozták el a gazdaság azonnali teljes összeomlását (ilyesmit nem is nagyon ígért persze senki), de egyes szankciós intézkedéseknek, például a nyugati technológiához való hozzáférés korlátozásának középtávon súlyos hatásai lehetnek, és évtizedes szinten vethetik vissza az orosz technológia fejlettségét.

És van még egy tényező, ami szintén az orosz technológia tartós és súlyos lemaradását eredményezheti, melyről azonban mintha kevesebb szó esne: az, hogy a háború kezdete óta tömegesen hagyták ott Oroszországot a fiatal, magasan képzett, sokszor a techiparban dolgozó munkavállalók.

A techipar persze csak az egyik, bár sok szempontból kitüntetett terület, mely megérezheti ezt a tömeges elvándorlást. Tavaly február óta rengetegen hagyták ott az országot, és amennyit erről tudni lehet, az alapján sokszor éppen a magasabban iskolázott, jobban kereső, nyelveket beszélő és máshol is alkalmazható szaktudással rendelkező emberek közül távoztak sokan.

Arról, hogy hányan mentek el, megoszlanak a vélemények: a brit védelmi minisztérium májusban 1,3 millió emberről beszélt, míg független orosz lapok korábban hatszázezer-egymillió fő közötti becslésekről számoltak be. És mivel lehet tudni, hogy sokszor főleg a fiatalok (nemritkán a katonakorú férfiak) távoztak, a demográfiai szerkezet átalakulása komoly társadalmi nehézségeket vetít előre.

Előtte is volt baj

Oroszország demográfiai kilátásai a háborút megelőzően sem voltak rózsásak: hasonlóan a világ számos országához, és úgy általában a posztszovjet térség egészéhez, a lakosságszám évek óta tartósan zuhant. A 2022-es tömeges elvándorlás előtt is arról szóltak a hírek, hogy hamarosan nem lesz elég fiatal, aki fenntarthatja majd az öregedő, nem túl gazdag társadalmat.

Az Economist friss összeállítása szerint az orosz népességszám 1994-ben volt a csúcson, 149 millió emberrel, míg 2021-ben már csak 145 millió ember élt az országban. Az ENSZ előrejelzése szerint a (még a háború előtti) trendeket figyelve 50 év múlva 120 millióan élhetnek majd ott. Ha minden az ENSZ számításai szerint alakulna, Oroszország akkor már csak a világ 15. legnépesebb országa lenne, míg 1995-ben a hatodikok voltak.

Az elmúlt pár évtized demográfiai adataiból az is kiderül, hogy Moszkva tudatában lehetett a problémának, és igyekeztek megállítani a fogyatkozást, de ebben maximum részsikereket tudtak felmutatni, például a környező, posztszovjet országokból megnövelt bevándorlással, illetve 2007 után a gyerekek után járó támogatások kiterjesztésével, de ezek arra nem voltak elegek, hogy végleg megfordítsák a trendet.

Az orosz állami adatok szerint 2020-ban és 2021-ben az orosz népesség 1,3 millió fővel csökkent, és a csökkenés arányosan leginkább az orosz etnikumúakat érintette, akiknek az aránya a korábbi népszámláláshoz képest 78-ról 72 százalékra csökkent az teljes népességen belül.

Lehet tudni azt is, hogy a koronavírus is megviselte az országot. Ugyan a hivatalos adatok szerint 388 ezer ember halt meg a járványban, de ezt szinte mindenki kétkedve fogadja, és az Economist saját számításai szerint az áldozatok tényleges száma 1,2-1,6 millió ember között lehetett, ami a világ egyik legrosszabb lakosságarányú adatát jelenti.

És ha a járvány áldozatainak számát, illetve a háború elől menekülőket egymás mellé rakjuk, akkor az derül ki, hogy Oroszország népessége 1,9 - 2,8 millió fővel csökkenhetett 2020 és 2023 között a normális demográfiai változásokon túl, ami döbbenetes szám.

Kik és miért mentek el?

Abban nincs sok meglepő, hogy kik döntöttek úgy, hogy elhagyják az országot. A tömeges elvándorlás több hullámban zajlott, először rögtön a háború megindítása után, majd tavaly szeptemberben, amikor Putyin elrendelte a „részleges mozgósítást”. A BBC nemrég nagyobb összeállítást készített a hazájukat hátrahagyó oroszokról, ebből is látni, hogy voltak, akik ellenezték a háborút, és lelkiismereti okból távoztak, mások azt érezték, hogy hazájuk menthetetlen, és a háború súlyos csapást fog jelenteni Oroszországra is, és voltak persze sokan, akik nem akartak a frontra kerülni.