Hatalmas erdőirtás készül a Határ úton, a kétségbeesett lakók Áderhez, a fideszes politikusok pedig egymás ellen fordultak
2017 szeptember 14., 06:00
Minden budapestire csak egy nappali nagyságú erdő jut, miközben egyre nehezebb fákat telepíteni a városban
A fővárosi erdők nincsenek a legjobb állapotban, de a helyzet volt már rosszabb is. Mivel 150 éve a fővárosban élők kizárólag nyersanyagforrásként tekintettek az erdőkre, a XIX. század közepére szinte minden szabadon álló fát felaprítottak. Rittling István, a Pilisi Parkerdő erdészetvezetője egy csütörtöki konferencián úgy becsülte, hogy a pesti oldalon szinte teljesen eltűnt az erdőterület, talán 100 hektár maradhatott, a budai hegyek magasabb részein pedig 1500 hektárnyi élte túl a kitermelési lázat. A pesti oldal annyira kopárrá vált, hogy rendszeresen homokviharok törtek be, Jókai Mór erre az időszakra így emlékezett vissza: „Egy-egy nyári vihar valóságos sirokkót támasztott e rónán, mely porfellegeivel a fővárost láthatatlanná tette.”
A városvezetés emiatt rendelte el 1877-ben a Határ-erdő telepítését, de már akkor is szempont volt, hogy ezzel javíthatnak a fővárosiak életminőségén. 1902-ig több mint 200 hektárt ültettek be. Ennek ma a IX. kerület mentén a Határ út menti erdőnél, illetve a sashalmi erdősávban is megvannak a nyomai. Aztán az 1950-60-as években több mint 1000 hektárnyi erőt telepítettek. Főleg a pesti oldalon. A 70-es évektől pedig már az agglomerációra is gondoltak. Ez a folyamat sajnos a rendszerváltással megállt, és jelenleg is az akkor elért 10 százalékos erdősültséget igyekeznek megtartani. Például az újabb és újabb közlekedésfejlesztési ötletekkel szemben.
De ha hirtelen mindenki rákattanna a természetjárásra, nagyon zsúfolttá tudnának válni. A Budapesten található 5750 hektárnyi erdő csak a hazai állomány 0,25 százalékát teszi ki, viszont a lakosság 20 százalékát kellene kiszolgálniuk. Egy budapestinek 33 négyzetméternyi erdő jut, miközben a parkok és a közkertek csak 6 négyzetméternyi zöldet tudnak nekik biztosítani. Ezzel Rittling szerint a főváros az európai nagyvárosok középmezőnyében van.
A járvány alatt, amikor a természetjáráson kívül tényleg nem nagyon lehetett mást csinálni, minden korábbinál többen tódultak az erdőkbe. 2021-ben 25 százalékkal ugrott meg a kéktúrázni indulók száma. Budapest körül ez a növekedés még nagyobb volt: a Pilis Parkerdő 2019-ig évi 25-27 millió látogatóval számolt, de a lezárások hatására ez a szám 30 százalékkal emelkedett meg.
Bár mostanra csökkent a túrázási kedv, de még mindig többen járnak a természetbe, mint a COVID előtt. A Pilisi Parkerdő adatai szerint most évi 30 millióan fordulnak meg az erdeikben. A budapesti és környékbeli erdőkbe 10 millió látogató jut. Ezek a tömegek általában a népszerű útvonalakon koncentrálódnak. És ez azzal is járt, hogy olyanok is megjelentek az erdőkben, akik korábban sosem jártak ott, és közülük sokan nem értették például azt sem, miért nem hagyhatják ott a szemetüket.
A Fővárosi Önkormányzat középtávú akcióterve az egy budapestire jutó 6 négyzetméternyi parkterületet 2030-ig 7-re növelné, amihez összvárosi szinten 226 hektár új parkterületre lenne szükség. Ez két margitszigetnyi új parkot jelentene. De például az egyik beígért nagyerdő terve máris gellert kapott. Bár a kormánynak még egész ambiciózus tervei voltak arról, hogyan hoznának létre a Csepel-sziget északi részén egy 36 hektáros közparkolt vizes élőhelyekkel, de ahogy beütött a válság, a Csepel Közpark és Wetland nevű projekt is Lázár János halállistáján végezte.
Az erdősültség szempontjából nem mindegy, hogy a Duna melyik oldalát nézzük. A pesti oldal erdősültsége csak 7 százalék (2722 hektár). Ráadásul ezek nagyrészt idegenhonos fajokból állnak és épített környezetbe ékelődnek. Mivel alacsony a természetességük, különösen veszélyeztetettek a klímaváltozás hatásainak. Ettől függetlenül a közelükben lakó pestieknek ezek a területek is nagyon fontosak, hiszen mégiscsak ide lehet kivonulni. A budai oldal már ránézésre is jobban áll az erdősültséggel (12 százalék, 3010 ha). Ezek az erdők természetszerűbbek, mint a pestiek, őshonos fajokból állnak és viszonylag zárt tömböket alkotnak. Jellemzően természetvédelmi területnek is számítanak. Bár a délnyugati részeket itt is veszélyezteti a klímaváltozás.
Nagyon változó, hogy a fővárosi zöldterületek állapotáért ki felel. A fővárosi erdők kétharmadát a Pilis Parkerdő kezeli, de vannak erdők kerületi, fővárosi és magántulajdonban is. A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában csak 309 hektárnyi erdő van. Ilyen például a X. kerületben a Terebesi-erdő, a nagytétényi vagy a csepeli. Ezek az fővárosi tulajdonú erdők ráadásul nagyon széttagoltak, van ahol csak 1-1,5 hektáros területekről van szó. A konferencián ezekről Bardóczi Sándor, a főváros főtájépítésze azt mondta: „Az állami erdőkhöz képest ezek nincsenek irigylésre méltó állapotban.” Ennek az oka, hogy az elmúlt 30 évben semmilyen módon sem voltak kezelve. Nagyon nagy az idegenhonos fajok aránya, sok helyen van elbirtoklási kísérlet, illetve rengetek hulladékot raktak le illegálisan ezeken a helyeken. A Fővárosi Önkormányzat most akar felzárkózni valamennyire erdőkezelésben. A közösségi költségvetés zöld keretéből például jutott arra, hogy Rákoscsabán és Pesterzsébeten 5500 darab fát ültessenek el.
A Mocsárosdűlőn is kezdték a rehabilitációt, pedig ezt a területet a fővárosi vezetés az 1980-as évek óta beépítésre szánta. Most ettől visszaléptek, és az új szerkezeti tervben a jelentős része már természetvédelmi területként szerepel. Idén ősszel a jelenleg védett 24,3 hektáron kívül további 48 hektáron biztosítanak helyi védelmet, a rosszabb állapotban lévő részei pedig közparki minősítést kapnak. „Ha sikerül nyerni az EU LIFE pályázatán, akkor itt egy városi léptékben is nagyon jelentős ökológiai rehabilitációs folyamat indul meg, aminek a célja: vízkormányzással, legeltetéssel, az erdők fokozatos átalakításával egy olyan komplex élőhelynek a rehabilitációja, ami Budapest legnagyobb vizes élőhelyévé teheti a Mocsárost”- mondta Bardóczi. A főváros azt szeretné, ha a meglévő erdeik 50 év múlva maguktól tudnának működni. A tervek szerint a Szép-völgyi erdő és IV. kerületi Farkas-erdő bizonyos részei is helyi védettséget kapnak. De annak is van előnye, hogy ezeken a helyeken nem minden terület válik védetté, hiszen a kimaradó részeken így továbbra is lehet például póráz nélkül kutyát sétáltatni.
De Bardóczi beszélt arról is, hogy a városi parkokban egyre nehezebb fákat telepíteni. A 2022-es aszály különösen nagy pusztítást végzett. Sok előnevelt fa nem képes alkalmazkodni a megváltozott klímaviszonyokhoz, ezért olyan módszerekkel kísérleteznek, mint a Miyawaki-erdők. Ennek a lényege, hogy kisebb erdőfoltokban telepítenek csemetéket. Ez azonban az első években kevésbé látványos, mint a hagyományos módszerek. „Szívünk szerint mi nagyon kis fákat telepítenénk a fővárosi közterületekre, hiszen ezek sokkal jobban tudnak alkalmazkodni ezekhez a mostoha körülményekhez, amit a város kínál, ugyanakkor van egy erőteljes lakossági igény, hogy legyen minél nagyobb a fa. Tehát egyre több az előnevelt fa” - mondta Bardóczi.