Hétfő délelőtt tartott kormányinfót Gulyás Gergely és Szentkirályi Alexandra, de rögtön fel is borult a megszokott forgatókönyv: a kormányinfók elején ugyanis Gulyás általában friss kormánydöntéseket szokott bejelenteni, ezúttal azonban semmi ilyesmire nem került sor, hosszú perceken át csak Magyarország békepártiságáról, illetve a már hetekkel ezelőtt bemutatott költségvetésről volt szó.

Majd a nagyobb kitérő után jött az első konkrét bejelentés, az iparkamarával egyeztetve arra jutottak, hogy július elsejétől árplafont vezetnek be a háború végéig a feldolgozóipar, raktározás-szállítás, szálláshely-szektor szereplőinek az áramárra, mivel a vállalatok többsége rögzített áras szerződést kötött. Ezért a vállalatok mintegy harmada 320 euró/megawatt árat fizet jelenleg, ezt fogják 200 euróban maximalizálni. Gulyás szerint ez több mint ötezer vállalkozásnak segít majd, 40 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek, cserébe a cégeknek bővíteniük kell a kapacitásaikat és nem emelhetnek idén árakat.

Emellett lehetővé teszik a Szép-kártyák felhasználását a hidegélelemre augusztus elejétől december végéig, a munkáltatok pedig 200 ezer forinttal megemelhetik a kártyák keretét az eddig érvényes szabályok szerint.

A gyógyszergyártóknak jövőre megfelezik az extraprofitadót, és ezt még egyszer meg lehet felezni, ha az összeget kutatás-fejlesztésre vagy beruházásra költik.

Kiderült az is, hogy a kormány elutasítja a migránskvótát, nem hisz abban, hogy "ide" embereket kéne hívni. Kapcsolódó cikkünk a témában itt olvasható.

A kérdések

A státusztörvény várható elfogadása miatt nem számítanak arra, hogy tömegesen mondjanak fel tanárok, de persze egyetlen tanár felmondásának sem örülnek, tette hozzá Gulyás újságírói kérdésre válaszolva, hozzátéve, hogy az elmúlt években kisebb mértékben csökkent a tanárok száma, mint a gyerekeké.

A miniszter szerint világos és korrekt feltételeket kínálnak a tanároknak, és a tiltakozásokban nem is főleg tanárok vesznek részt Gulyás szerint, hanem a média egy része, önjelölt népszónokok és pár diák, aki szereplési lehetőséget lát ebben, és akiknél ez a koruk miatt teljesen megbocsátandó. Szerinte a tanárok csendes többsége szerint az új szabályozás korrekt lett. Arra a kérdésre, hogy van-e pedagógushiány Magyarországon, Gulyás elmondta, hogy összességében nincs, de vannak területi (földrajzilag és tantárgyilag is), ahol valóban nincs elegendő tanár.

A státusztörvény elfogadásával kapcsolatban Gulyás elmondta, hogy július 7-éig tart a parlament rendkívüli ülésszaka, addig lesz róla szavazás. Majd közölte azt is, hogy jobb nem státusztörvénynek nevezni, mert úgy egy másik jogszabályt hívtak 2001-ben.

A 444 arról kérdezte Gulyást, hogy miközben a kormány ismét a migráció fontosságát hangoztatja, nemrég szabadon engedett számos külföldi embert, akik embercsempészettel kapcsolatos bűncselekmények miatt voltak elzárva, és nincs-e itt valami ellentmondás, Gulyás elmondta, hogy az ország egyszerűen jobban jár, ha nem fizetjük a börtönbe tartásuk költségeit. A másik út az lett volna, ha maradnak a börtönben, fizeti ennek költségeit az állam, és utána még kártérítést is kaphattak volna valószínűleg a túlzsúfolt börtönök miatt.

Kérdeztük a minisztert a Koszovóban megsérült magyar békefenntartók állapotáról, Gulyás elmondta, hogy nincs ezzel kapcsolatban új információja, de utánakérdez, és közli majd velünk.

Volt kérdés arról is, hogy mi a helyzet az uniós forrásokkal, mire Gulyás elmondta, hogy a labda Brüsszel térfelén pattog, mert Magyarország teljesítette a feltételeket, és szerinte politikai döntés kérdése, hogy „a nekünk járó forrásokat mikor kegyeskedik a Bizottság folyósítani”, ezért szerinte az kéne, hogy a Bizottságnál összeszedjék a bátorságukat. Majd elmondta az összes ilyenkor megszokott panelt, szerinte a Bizottságot felheccelték a magyar ellenzéki EP-képviselők, akik nem akarják, hogy a tanárok többet keressenek, stb.

A státusztörvénnyel, illetve a 18 órán át tartó parlamenti vitával kapcsolatban Gulyás elmondta, hogy szerinte az ellenzéki politikusok többsége nem is ismeri a törvénytervezetet, aki pedig igen, az is a kivételeket emelte ki a törvényből, és azokat hangoztatták. Majd elmondta azt is, hogy a kormány rengeteg pénzt szán a tanárok béremelésére 2030-ig, és ennek csak 13 százaléka jönne az EU-tól, majd rögtön utána mégis arról beszélt, hogy a magyar baloldal miatt nem tudnak nagyobb béremelést adni a magyar tanároknak, mert miattuk nem jönnek az uniós pénzek.

Kiderült az is, hogy a következő kormányülésen döntenek majd az árstopok meghosszabbításáról.

Kérdezték Gulyást arról, hogy már Lázár János is arról beszélt, hogy az állami építkezések leállását-lelassulását nem tudja majd kompenzálni a magánszektor, ezért kérdés, hogy tartható-e a 4 százalékos növekedési célja a kormánynak. Gulyás elmondta, hogy ez valóban egy létező kérdés, de szerinte tartható marad a cél. Ugyanakkor a járvány és a háború miatt ma sokkal több a bizonytalansági faktor, mint korábban, ezért a miniszter szerint ma mindenhol sokkal nagyobb a költségvetési tervezését kísérő kockázatok aránya, mint korábban.

Kiderült az is, hogy Orbán a jelek szerint egyelőre nem utazik Kijevbe, legalábbis Gulyás az ezzel kapcsolatos kérdésre kitérő választ adott, és elmondta, hogy a miniszterelnök akkor megy majd Kijevbe, ha annak értelme lesz, hiszen a miniszterelnök útjait úgy szervezik, hogy akkor történjen meg, amikor érdemi előrelépést lehet elérni az ügyekben.

Arra a kérdésre, hogy várható-e az izraeli magyar nagykövetség Jeruzsálembe költöztetése, Gulyás megerősítette, hogy ez miniszterelnöki döntés kérdése.

Kérdezték arról a kormányszóvivő Szentkirályi Alexandrát, hogy mit szól Tarlós István ötletéhez, hogy neki kéne indulnia a főpolgármesteri posztért, Szentkirályi elmondta, hogy jelenlegi feladatára koncentrál, és nem született semmiféle döntés még a Fideszben azzal kapcsolatban, hogy kit jelöljön a párt.

Lázár János nemrég nyíltan megfenyegette Hódmezővásárhelyt, hogy ha újra megválasztják Márki-Zay Pétert polgármesternek, semmiféle támogatásra nem számíthatnak a kormánytól. Arról, hogy ez a kormány hivatalos álláspontja-e, Gulyás elmondta, Hódmezővásárhely ügyében a helyi megválasztott képviselő szólalt meg, Lázár autentikus személy ebben szerinte, és ezt ő nem akarja kommentálni. Visszakérdezésre kiemelte, hogy a kormány a törvényeknek megfelelően működik, azaz amit a törvény előír juttatást az önkormányzatoknak, azt mindig megkapják, az pedig, hogy ezen felül mennyire van együttműködési készség egyes polgármesterekben, az nagyon változó, Márki-Zay részéről kevéssé tapasztalták ezt.

Az ukrán hatóságokat tényszerűen tájékoztatta a kormány, hogy 11, korábban Oroszországban elfogott ukrán katonát egyházközi megállapodás keretében Magyarországra szállítottak. Ők jogilag nem számítanak hadifogolynak, és a státuszuk alapján teljesen szabadon mozoghatnak, ezért nem ellenőrzik őket, Gulyás elmondása szerint azt sem figyelik, hogy az országban vannak-e, hiszen nem vagyunk rendőrállam.

Kérdezték a minisztert arról is, hogy miért szállnak be 244 milliárd forinttal a Bosnyák téri mögötti gigaépítkezésbe, mire Gulyás elmondta, hogy a kormány célja, hogy a nagy állami cégek ne bérelt belvárosi irodákban dolgoztassanak tízezrével embereket. Ezért a cél, hogy néhány kivétellel eladják a belvárosi ingatlanokat, és az irodisták kijjebb költözzenek. Példaként a NAV-ot említette, ahol ez felmerült.

Elhangzott az is, hogy Gulyás Gergely szereti Tóth Gabi dalait.

A tv2 Tények kérdését külön cikkben is feldolgoztunk, médiatörténeti pillanat volt.