Nem felel meg az EU-s jognak az a gyakorlat, hogy a menedékkérelmekre vonatkozó szándéknyilatkozatokat csak a belgrádi vagy a kijevi nagykövetségen lehet beadni, mondta ki az Európai Bíróság. A Magyar Helsinki Bizottság közleménye szerint az ítélet értelmében el kell törölni „a nagykövetségi eljárást”, és biztosítani kell a tisztességes elbánást a menedékkérő embereknek.
A kormány 2020. május 26-án vezette be az úgynevezett nagykövetségi eljárást, aminek értelmében a menekülteknek a kérelem beadásához először a belgrádi vagy kijevi magyar nagykövetségen kell benyújtaniuk az úgynevezett „menedékkérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot”, amelyet aztán az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság elbírál. Amennyiben a döntés pozitív, a menedékkérő beutazhat Magyarországra, hogy formálisan is menedékkérelmet nyújtson be. A beutazás elutasítása esetén a kérelmezőt pusztán egy nehezen érthető e-mailben értesítik erről anélkül, hogy megjelölnék az elutasítás indokait és jogalapját, és értesítenék arról, hogy joga van fellebbezni, írja a közlemény.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben, az Európai Unió Bírósága pedig csütörtökön úgy döntött, hogy ez a rendszer uniós jogba ütközik, és meg kell szüntetni.A magyar kormány a Covid 19-világjárvány terjedése elleni küzdelemre hivatkozott a bíróságon. A tagállamok ugyan a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására vonatkozóan kivételes jelleggel, a fertőző betegségek területükön való terjedésének megfékezésére külön szabályokat írhatnak elő, de ezen szabályoknak alkalmasaknak kell lenniük e cél biztosítására, és nem lehetnek aránytalanok, írja az EUrologus.
A cikk szerint a bíróság éppen arra mutatott rá a magyar védekezés értékelésekor, hogy a kérelmezők utaztatása potenciálisan kiteszi más országok állampolgárait a fertőzés veszélyének, amit később akár Magyarországon terjeszthetnek. Ezért a törvény nem tekinthető a világjárvány terjedése elleni küzdelemre alkalmas intézkedésnek. A Magyarország által bevezetett eljárás nyilvánvalóan aránytalan sérelmet jelent e nemzetközi védelmet kérelmezők azon joga tekintetében, hogy a magyar határra érkezve nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtsanak be, írta a bíróság.
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt mondta, sajnálatosnak tartja az Európai Bíróság döntését.