Az amerikai Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette az etnikai hovatartozást figyelembe vevő felvételit a Harvardon és az Észak-Karolinai Egyetemen
2023 június 29., 18:04
Nem törölheti el Biden a diákhitelesek tartozását, döntött a Legfelsőbb Bíróság
Az előzetes várakozásoknak megfelelően az amerikai Legfelsőbb Bíróság elkaszálta Joe Biden elnök tervét, mellyel 430 milliárd dollárnyi diákhitelt nulláztak volna le. A hitelek felszámolása Biden kampányígérete volt, és összesen 43 millió amerikait érintettek volna.
Azonban sejteni lehetett, hogy a konzervatív többségű Legfelsőbb Bíróság nem fogja alkotmányosnak találni a tervet, és így is volt: a hat konzervatív bíró támogatásával, 6-3 arányban kaszálták el a tervet. Mint a Reuters írja, ez kellemetlenül érinti majd azt a 26 millió amerikait, aki már jelentkezett a hiteleltörlésért a kormánynál, és kellemetlen hír Biden számára is, aki egy fontos politikai célját nem tudja így teljesíteni.
A tervet magánszemélyek mellett államok is a bíróságon támadták meg, és a hitelek lenullázását a bíróságok már korábban megakasztották, most pedig az dőlt el, hogy nem lehet semmi a programból. Az amerikai társadalomban 1,6 ezermilliárd dollárt tesz ki a diákhitelek összmértéke, Biden pedig kampánya során e terhek mérséklését ígérte, arra hivatkozva, hogy a rendkívül drága felsőoktatás miatt felvett hitelek ellehetetlenítik a diplomájuk kézhezvétele után a fiatal felnőtteket. A republikánusok ugyanakkor azonnal megtámadták az ötletet, arra hivatkozva, hogy Biden túlterjeszkedne a hatáskörén, és igazságtalan előnyt adna a magasabban iskolázott amerikaiaknak, míg más hitelfelvevők nem kapnak hasonló segítséget.
A terv alapján az amerikai kormány tízezer dollárnyi diákhitelt írt volna le mindenkinél, aki évi 125 ezer dollárnál kevesebbet keres most, és 20 ezer dollárt olyan diákok esetében, akik alacsonyabb jövedelmű családból érkeztek, és emiatt ösztöndíjat kaptak.
Az amerikai Legfelsőbb Bíróságnak ez volt az utolsó ítélethozási turnusa ebben az időszakban, októberig ítélkezési szünetre vonulnak vissza, így a napokban több fontos döntést is meghoztak: csütörtökön kiderült, hogy alkotmányellenesnek találták egyetemek pozitív diszkriminációra épülő gyakorlatát, pénteken pedig egy másik nagy sajtóvisszhangot kiváltó ügyben is ítéletet hoztak: a coloradói webdesigner, Lorie Smith esetéről van szó, aki nem akart elvállalni egy megbízást egy meleg pártól, mivel azt mondta, hogy a teljesítendő feladat nem fér össze a keresztény vallásával. A Legfelsőbb Bíróság Smithnek adott igazat, kimondva, hogy az alkotmány első kiegészítése, amely a szólásszabadságot alapozza meg, biztosítja a számára, hogy ne kelljen olyan designt terveznie, amivel nem ért egyet.