Az idei év első félévében országos átlagban a szokásosnál körülbelül 20 százalékkal több csapadék hullott, közel duplaannyi, mint a tavalyi aszályos év első hat hónapjában – írja az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A 6 havi csapadék a hegyvidékek mellett a Dél-Dunántúlon nagy területen meghaladta a 400 mm-t, a legcsapadékosabb Kékestetőn pedig a 700 mm-t is elérte az idei év csapadékösszege. Az ország legszárazabb része a Dél-Alföld, ahol eddig jellemzően 200 és 250 mm közötti csapadék esett.
Tavaly az év első felében a Tiszántúlon többfelé 100 mm sem hullott és a 250 mm-t is csak kevés helyen érte el az első félévben lehullott csapadék mennyisége.
A meteorológiai szolgálat arról is írt, hogy a júniusi középhőmérséklet országos átlagban 19,8 Celsius-fok volt, ami megegyezik az 1991-2020 közötti évek átlagával. A havi középhőmérséklet a középső és déli országrészben általában kevéssel 20 fok felett, máshol az alatt alakult.
A júniusi csapadék országos átlagban az eddig beérkezett adatok alapján 76,7 mm volt, ami szintén átlagosnak tekinthető, 1991-2020 között ugyanis 71,8 mm volt az átlag. A csapadék többnyire záporokból, zivatarokból hullott, de több napon is voltak felhőszakadások, így az országon belül jelentős különbségek alakultak ki, akár kis területen belül is. Példaként említették, hogy Törökszentmiklóson 197 mm volt a júniusii csapadék, míg a kb. 10 km-re délre fekvő Kétpón csak 34 mm esett a hónapban.
A legcsapadékosabb terület a májushoz hasonlóan júniusban is a Mátra volt, ahol 200 mm feletti havi csapadékot is mértek, a szárazabb Dél-Alföldön eközben többfelé 40 mm alatt maradt a júniusi csapadékösszeg.