Jövő kedden és szerdán, július 11-12-én tartja idei csúcstalálkozóját az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete, a NATO. A csúcstalálkozó legfontosabb témája Ukrajna jövőbeni NATO-csatlakozása lehet. Vannak arra utaló jelek, hogy ebben valami határozott döntés várható. Hogy mást ne mondjunk, Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke személyesen vesz részt a tanácskozáson, márpedig tekintettel arra, hogy saját pártján belül mennyire elsöprő Ukrajna támogatottsága, ő aligha kockáztathatná meg, hogy valamilyen felvizezett áldöntést szentesítsen személyes jelenlétével.
Ukrajna azonnali NATO-csatlakozásának teljesen nyilvánvaló akadályai vannak - az ország éppen háborúban áll a világ papíron még második legnagyobb katonai hatalmával, egyben a világ hajszállal legnagyobb atomfegyverhatalmával, Oroszországgal. Ez, tekintettel az Észak-Atlanti Szerződés közös védelmet garantáló V. cikkelyére azonnali kizáró ok. De azt akár már most eldönthetik, hogy a háború lezárultával Ukrajna azonnal csatlakozhasson a szervezethez.
Most azonban tekintsünk el egy cikk erejéig Ukrajna NATO-csatlakozásának politikai nehézségeitől és potenciális következményeitől, a továbbiakban koncentráljunk kizárólag ennek katonai vonatkozásaira. A tekintetben ugyanis Ukrajna csatlakozása hatalmas nyereség lenne a NATO-nak.
Az iménti mondat még 2022 elején is nevetségesen hangzott volna, hát még korábban. Mostanra azonban bátran állíthatjuk, hogy Ukrajna már csupán hadserege minőségével és erejével is kiérdemelné a tagságot. Mert bár Vlagyimir Putyin háborújának egyik hangoztatott célja éppenséggel Ukrajna demilitarizálása lett volna, az invázió eredményeként az ukrán haderő rohamos fejlődésnek indult, és már Európa legfejlettebb, legerősebb hadseregévé nőtte ki magát: a világ hadseregeit saját módszertanával 2006 óta listázó, így összehasonlítási alapként remekül használható Global Firepower 2023-as rangsorában Ukrajna már a 15. helyen szerepel. A ranglistán egy éven belül hét helyet javítottak, nem csupán Németországot és Spanyolországot, hanem a gőzerővel fegyverkező Lengyelországot, a hadserege fejlesztésére nem csekély GDP-je több mint nyolc százalékát költő Szaúd-Arábiát vagy éppen olyan állandó harckészültségben élő országokat is megelőzve, mint Izrael vagy a kínai fenyegetés árnyékában létező Tajvan.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!