„Minden embernek meg kell adni a lehetőséget, hogy azzal lépjen házasságra, akit szeret, akivel össze szeretné kötni az életét – kommentálta júniusban a melegházasságról szóló törvények észtországi elfogadását Kaja Kallas miniszterelnök. – A döntéssel végre megerősítettük, hogy az északi államok közösségéhez, valamint a világ olyan demokratikus államaihoz tartozunk, amelyekben ezt a jogot már garantálták. Büszke vagyok Észtországra” – tette hozzá.

A szóban forgó parlamenti határozathozatalok nyomán Észtország lett az első posztszovjet állam, amely legalizálta a melegházasságot. Nem volt egyszerű menet, a téma tárgyalása enyhén szólva sem volt mentes a heves vitáktól, a nyílt obstrukciótól, az utcai demonstrációktól. Lényegében a teljes tavaszi ülésszakon át zajlott a történet, majd bizalmatlansági indítványba és alkotmányjogi dilemmákba torkollott. A Lettországban szerkesztett Meduza alapos elemzésben tárta fel, miként vezetett eredményre a liberalizációs törekvés egy olyan államban, ahol alig néhány évvel ezelőtt még azt próbálták „alkotmányosítani”, hogy a házasság „férfi és nő szövetsége”. A fejlemények egyes fordulatai nagyon érdekes, a Baltikum határain messze túlmutató párhuzamokat kínálnak.