Hirtelen kétoldalúvá válik a magyar-azeri energiakapcsolat: már nemcsak áram jön ide, hanem energiaital is megy oda

"Irány Baku. A napirenden az energiabiztonságunkhoz szükséges együttműködés és újabb külgazdasági sikerek" - posztolta hétfő hajnalban Szijjártó Péter, és néhány óra múlva kiderült, hogy a tárgyalások központi témája valóban az energia volt. A miniszter ugyanis kora délután azt jelentette be, hogy "az üdítőitalokat gyártó Hell Energy cégcsoport üzemet tervez építeni Azerbajdzsánban egy helyi beruházási alappal együttműködésben".

A megállapodás egy 211 millió dollár értékű gyár létrehozásáról szól. A tervek szerint az üzem 2025-re készül el. Az MTI híre szerint ott "évente 700-800 alumínium italdobozt fognak előállítani, s ezek mintegy felét meg is töltik", de gyanúnk szerint a közpénzcsilliárdokból működő MTI-nél vagy minden idők legharcosabban békepárti külügyminisztériumában valami elírás történhetett, és napi nagyjából két helles doboznál többet gyártanak majd le. (A frissítés szűk félórán belül meg is érkezett, évi 700-800 millió dobozról van szó.) A gyártósort "főként helyi és régiós felek márkáktól igényeinek kiszolgálására" szánják, de "saját, helyi és a regionális piacát is innen tervezi kiszolgálni" a Hell.

Szijjártó arról is beszélt Bakuban, hogy a kormány támogatja a versenyképes magyar cégek külföldi beruházásait, hiszen "ezek a kivitel és az érintett társaságok bevételének további bővülésével, ezáltal pedig a profit egy részének hazai hasznosulásával járnak". De az azeri Hell-gyárépítés ennél is több: "újabb híd a keleti és a nyugati gazdaság között, ami különösen fontos most, amikor jelentős erőfeszítések vannak a nemzetközi politikában ezek szétválasztására".