Több ezer ukrán civil van orosz börtönökben

Ukrán civilek ezreit tartják fogva Oroszországban és az oroszok által megszállt ukrán területeken, írja hosszú cikkében az AP amerikai hírügynökség. Sokan közülük semmilyen jogi védelmet nem kapnak, és gyakorlatilag törvényen kívül tengődnek újonnan felhúzott börtönszárnyakban, vagy egyszerűen csak nyirkos pincékben. Ráadásul az AP által megszerzett moszkvai kormányzati dokumentum szerint az oroszok civilek további ezreinek bebörtönzésével kalkulálnak a megszállt Ukrajnában, ahol 2026-ig több tucat új börtönt terveznek létesíteni.

Egy májusi rendelet lehetővé teszi az orosz hatóságok számára, hogy azokról a területekről, ahol hadiállapot van (szerintük az egész megszállt Ukrajna ilyen), embereket küldjön olyan területekre, ahol nincs hadiállapot – például Oroszországba.

A Genfi Egyezmények azonban tiltják a civilek önkényes fogva tartását vagy erőszakos deportálását, és kimondják, hogy a fogvatartottaknak lehetővé kell tenni, hogy kommunikálhassanak szeretteikkel, és kapcsolatot tarthassanak ügyvédükkel.

Az oroszok sok civilt mondvacsinált okokkal tartóztatnak le, olyan apróságok miatt, mint az ukrán nyelvű beszéd, vagy egyszerűen csak azért, mert fiatal férfiként tartózkodnak a megszállt területen, és gyakran vád nélkül tartják őket fogva. Másokat terroristaként, harcoló félként, vagy olyan emberként tartóztatnak le, aki „ellenáll a különleges katonai műveletnek”. Százakat az orosz hadsereg rabszolgamunkára, lövészárkok és más erődítmények, esetleg tömegsírok kiásására használ.

A letartóztatottakat gyakran meg is kínozzák, Az AP forrásai szerint ezek lehetnek ismétlődő áramütések, koponyatörést és bordatörést okozó verések, valamint fojtogatás is. Sok volt rab beszélt arról, hogy az oroszok előszeretettel használnak egy „hívd anyádat” vagy „hívd Bident” nevű kínzási technikát, amelynek keretében tábori telefonok vagy rádiók vezetékeiből, akkumulátoraiból vezetnek áramot az elfogott ukránok testébe.

Több volt fogoly is beszámolt arról, hogy haláleseteket is látott, amit megerősít egy június végi ENSZ-jelentés, amely 77 civil fogoly gyorsított kivégzéséről és egy ember kínzás miatti haláláról számolt be. Oroszország azonban nemhogy ezt, de még a civilek fogva tartását sem ismeri el. Az AP szerint ugyanakkor ezek a foglyok a jövőben az ukránok által elfogott orosz katonákkal szembeni cserealapot szolgáltathatnák esetleges fogolycserék esetén,.

A hírügynökség több volt fogollyal, illetve jelenleg is fogva tartott ukrán rokonaival beszélve térképezte fel a foglyok mindennapjait. Azt ugyanakkor a hosszú cikk szerzői is leszögezik, hogy a fogvatartási rendszer teljesen homályos volta miatt nagyon nehéz megmondani, hogy hányan vannak ma is ilyen helyzetben.

Ukrajna kormánya valamivel több mint 1000 személyről tud, akik ellen az oroszok vádat is emeltek. Ugyanakkor becsléseik szerint az oroszok összesen mintegy 10 000 civilt tarthatnak fogva.

A háború kezdetekor az orosz egységek helyi aktivisták, ukránbarát közösségi vezetők és katonai veteránok listáival vonultak be Kelet-Ukrajnába, és őket fogdosták össze. Ezt követően például azokat a tanárokat és orvosokat gyűjtötték be, akik nem voltak hajlandóak együttműködni a megszálló hatóságokkal. Az AP szerint ma már azért is bevisznek embereket, ha a kék és sárga szalag van a biciklijükön. A hírügynökségnek nyilatkozó ukrán hírszerzési tisztviselő szerint a másként gondolkodóktól való orosz félelem tavaly ősz óta, mióta a levegőben volt az ukrán ellentámadás híre, „kórossá” vált.

Az AP négy konkrét eseten keresztül mutatja be, pontosan kiket fognak el az oroszok, és hogy bánnak velük.

Artem Baranov és Jevhen Prisljak

Baranov biztonsági őr, Prisljak aszfaltgyári munkás volt Herszonban. Régóta barátok voltak, az oroszok együtt vitték el őket Baranov lakásából, késő este. A két férfit egy hónapig egy helyi börtönben tartották fogva, ahol csak korlátozottan tudtak kommunikálni a családjukkal. Szliva, Baranov élettársa élelmiszercsomagokat és ruhákat küldött, de nem lehetett biztos abban, hogy azok eljutottak-e hozzá. Végül Baranov születésnapján beletette az új orosz telefonszámát egy papírdarabkába, amelyet egy krémes süteménybe rejtett. A férfiakat azonban nem sokkal később egy szevasztopoli börtönbe szállították, és minden kapcsolat megszűnt.

Négy hónap elteltével a családok kaptak egy hívást Pavlo Zaporozsectől, egy terrorizmussal vádolt ukrán állampolgártól, aki Baranovval egy cellában ült Rosztovban. Zaporozsecnek már volt ügyvédje is, ami lehetővé tette a kommunikációt a külvilággal. Szliva ekkor jött rá, hogy Baranovhoz tényleg eljutott a krémesbe rejtett szám.

Baranov elmesélte, hogy kémkedéssel vádolják, és csukott szemmel szállították át több börtönön. Az egyik út során elválasztották Prisljaktól, akiről továbbra sem tudni semmit, hiába bombázzák rokonai levelekkel az orosz hatóságokat.

Jahupova

Az ukrajnai Zaporizzsjában dolgozó 50 éves, alacsony beosztású közalkalmazott nőt 2022 októberében vették őrizetbe, feltehetően egy ukrán katonával kötött házassága miatt. Jahupovát fogsága alatt fizikailag bántalmazták, fojtogatták nejlonzacskóval és kábellel, valamint vizespalackkal verték.

Orosz fogvatartói arra kényszerítették, hogy azonosítsa az ukránbarát helyieket, és megpróbálták rákényszeríteni, hogy adjon egy előre megírt interjút az orosz televíziónak, miközben a fejére fegyvert szegeztek.

Három hónap elteltével Jahupovát két másik ukrán civillel együtt egy elhagyatott ellenőrzőpontra vitték, látszólag azért, hogy egy megrendezett szabadulást forgassanak. Később a nőt és a többi foglyot arra kényszerítették, hogy lövészárkokat ássanak, miközben folyamatosan fennállt a veszély, hogy a túloldalról az ukrán tüzérség lőni kezd rájuk. Jahupovának végül sikerült megszöknie, de arra tért haza, hogy mindenét ellopták, a kutyáját pedig megölték.

Viktorija Andrusa

Az általános iskolai matematikatanárnőt még 2022. március 25-én vitték el az oroszok, miután a szülei csernihivi otthonában tartott házkutatás során orosz katonai járművekről készült fényképeket találtak a telefonján.

Fogsága alatt Andrusát ököllel, fém-, fa és gumibotokkal verték, miközben nejlonzacskókkal fojtogatták. Mindeközben egy mellette elhelyezett televízióból orosz propaganda szólt, azzal fenyegették, hogy össze fogják vagdosni késsel, és azt mondták neki, hogy kormánya és családja sem fog rajta segíteni.

Hat hónap fogság után, bármiféle magyarázat nélkül Andrusát és egy másik nőt hirtelen utasítottak, hogy csomagolják össze a holmijukat, megbilincselték őket, és buszra kellett szállniuk. Nem sokkal később átadták őket az ukránoknak. Andrusa a börtönben igyekezett minél több fogolytársa adatait, otthoni telefonszámát megjegyezni, és szabadulása után közölte is ezeket az ukrán hatóságoknak.

Roman Vujko

Anna Vujko édesapját is 2022. márciusában fogták el az oroszok. A rokkantnyugdíjas egykori üveggyári munkás ellenállt, amikor orosz katonák megpróbáltak beköltözni a Kijev külvárosában lévő otthonába – legalábbis így mesélték felnőtt lányának a szomszédok. Az oroszok katonai teherautóval hajtottak be az udvarra, betörték az ablakokat, megbilincselték az 50 éves férfit, és elhajtottak.

2022. májusában Vujko már az oroszországi Kurszkban lévő börtönben volt. A lánya azóta csak egy kézzel írt levelet kapott tőle, amely hat hónappal az elhurcolása után és négy hónappal azután érkezett, hogy megírta. A szabványmondatokból a lánya semmit sem tudott meg, csak azt, hogy életben van, és Anna gyanítja, hogy a férfi nem kapta meg az ő egyetlen levelét sem.

„Minden nap gondolok rá. Több mint egy év telt el... Mennyit kell még várni?” – mondta Anna Vujko az AP-nek.