A MET csoport felvásárolt egy észak-németországi naperőmű-projektet
A MET csoport 100 százalékos részesedést szerzett az Emeren Germany által fejlesztett Kentzlin fotovoltaikus naperőmű-projektben, aminek a beépített kapacitása 11,5 megawatt peak (MWp), az éves energiatermelése pedig 13 gigawattóra (GWh) lesz, ami 3600 németországi háztartás átlagos éves fogyasztásának felel meg – közölte a svájci központú energiacég, miután lezárult az adásvételi tranzakció.
A tájékoztatás szerint a Mecklenburg-Nyugat-Pomeránia tartományban lévő projekt július közepén elérte az építésre kész állapotot, a naperőmű a tervek szerint 2024 második felében kezdi el a kereskedelmi termelést – írja az MTI.
A közlemény szerint a megújulópiacra lépéssel tovább bővült az energiacég tevékenységi köre Németországban. A MET csoport a német földgáz- és villamosenergia-piacnak már eddig is aktív szereplője volt. Az elmúlt években 3,4 terawattórás (TWh) földgáztárolót vásárolt, LNG-visszagázosító kapacitást kötött le, helyi leányvállalatot alapított, és egyre növekvő mennyiségben lát el energiával önkormányzati szolgáltatókat, ipari és kereskedelmi ügyfeleket, illetve már lakossági fogyasztókat is.
Christian Hürlimann, a MET csoport megújulókért felelős vezérigazgatója közölte: a Kentzlin projekt jól illeszkedik a MET stratégiai elképzelésébe, aminek része a belépés a rendkívül kompetitív német megújuló piacra, és továbbra is cél az európai megújuló portfólió folyamatos bővítése, elsősorban Nyugat-Európában.
A közlemény szerint a MET csoport megújuló energiaforrásokra vonatkozó bővítési stratégiájának célja, hogy a portfóliója 2026-ra elérje a 2 gigawatt (GW) beépített kapacitást, és ezáltal a vállalat aktív szerepet játsszon az európai energiaátmenetben. Tavaly a cégcsoport négy országban (Spanyolországban, Olaszországban, Lengyelországban és Romániában) is belépett a megújuló energia piacra.
A svájci központú MET csoport európai integrált energiavállalat, a tevékenysége kiterjed a földgáz- és az árampiacra, valamint energetikai eszközök fejlesztésére és működtetésére. Leányvállalatai révén 14 országban van jelen, 30 ország gázpiacán és 22 nemzetközi kereskedési ponton aktív.
A cégcsoport konszolidált árbevétele 2022-ben 41,5 milliárd euró volt; a kereskedett gázmennyiség 109 milliárd m3-t tett ki, beleértve a tőzsdei határidős szerződéseket, míg a kereskedett árammennyiség 67 terawattóra (TWh) volt, beleértve a tőzsdei határidős szerződéseket.
A MET Magyarország Zrt. 2007-ben kezdte el a működését Magyarországon a földgáz nagy- és kiskereskedelmi szektorra fókuszálva. Bár Magyarország továbbra is kulcsfontosságú piac, a MET csoport gyorsan terjeszkedett több európai országban, ahol a piacnyitásokra reagálva zöldmezős leányvállalatokat hozott létre.
A csoport 2013-ban belépett az energia- és olajszegmensbe, 2014-ben megvásárolta a magyarországi Dunamenti Erőművet, tevékenységét villamosenergia-termeléssel is kiterjesztve. Majd 2016-ban a svájci központban LNG pultot hoztak létre, 2017 óta pedig a cégcsoport több új piacra is belépett.
A MET csoport 2018-ban a menedzsment tulajdonába került, most 90 százalékát a vállalat vezetői és alkalmazottai birtokolják, míg 10 százalékos tulajdonosa a szingapúri Keppel Infrastructure – közölte a cég.
Állami hátszéllel kaszáltak nagyot
2015-ben írtuk meg, hogy a MET hatalmasat keresett a földgázon 2011 óta, és ehhez a kormány és az állami MVM sok segítsége kellett, de az oroszok is benne voltak. Miközben a MET sok pénzt fialt, addig a vele üzletelő MVM állami támogatásra szorult.
A Svájcban bejegyzett MET Holding részben szingapúri tulajdonban van, de egy magyar alapítású vállalatról van szó, aminek igazgatósági elnöke tavaly decemberig az a Lantos Csaba volt, aki azóta Magyarország energiaügyi minisztere lett. Az eredetileg a MOL által alapított cégben egy időben orosz tulajdonrész is volt, illetve Garancsi István és Nagy György is társtulajdonosa volt néhány évig. Legutóbb februárban írtunk arról, hogy a bulgáriai választási kampány egyik botránya is a MET-hez kötődött.