Nem jött el a Fidesz, ezért nem tudták megszavazni Svédország NATO-csatlakozását

Bojkottálta a Fidesz frakciója a 49 ellenzéki képviselő által kezdeményezett hétfői rendkívüli parlamenti ülésnapot, aminek a fő témája Svédország NATO-csatlakozásának megszavazása lett volna. Az ülés ennek megfelelően határozatképtelennek bizonyult. Az Orbán-kormány így még mindig arra vár, hogy a törökök megszavazzák-e a lépést, hogy utána ők is önálló, szuverén döntést hozhassanak.

Erre a hétfői bojkott miatt legkorábban szeptember elején, az első rendes parlamenti ülésnapon lesz elvi lehetőség, hacsak maga a Fidesz nem hív össze addig rendkívüli ülést.

Hogy jutottunk idáig?

Finnország és Svédország 2022. május 15-én, illetve 16-án nyújtotta be hivatalos csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Svédország a döntésével párhuzamosan egyértelműen jelezte: nem kíván sem NATO-bázisokat, sem atomfegyvereket telepíteni az országba, és ennek hallatán még Vlagyimir Putyin is elfogadhatónak nevezte a katonai szövetség északi bővítését, amit a tagállamok is majdnem egyöntetű támogatással fogadtak. De csak majdnem, Törökország ugyanis 2022. május 18-án jelezte: blokkolja Finnország és Svédország csatlakozási kérelmének befogadását.

A többi NATO-tagországhoz hasonlóan 2022. július közepén a magyar kormány is benyújtotta az országgyűlésnek azt a két törvényjavaslatot, ami megadta volna Svédországnak és Finnországnak a parlamenti támogatást a csatlakozáshoz, de októberre kiderült, hogy ezeket nem vették tárgysorozatba.

Ez természetesen nem véletlenül történt. A retorikájában a magyar külpolitika függetlenségét hangsúlyozó Fidesz-kormány ugyanis azóta látványosan arra vár, hogy a törökök végül megszavazzák-e a dolgot.

A párt frakciója 2022. október-novemberében egymás után háromszor szavazta le a téma tárgysorozatba vételét. Gulyás Gergely egy kormányinfón közben mindenkit megnyugtatott, nem Magyarország fogja utoljára elbírálni a kérelmeket. Ekkor már az elvileg közeli szövetséges V4-ek is sürgették Orbánt, hogy legyen kedves és ratifikálja a kérelmeket.

A miniszterelnök végül november végén bejelentette, hogy a következő parlamenti ülésszak elején szavaznak a csatlakozási kérelmekről. A finn külügyminiszter ezekben a napokban szintén úgy nyilatkozott, hogy ígéretet kapott Magyarországtól arra, hogy februárban megszavazza a magyar országgyűlés a kérelmeket. De mint kiderült, a magyar kormány és annak vezetője sem mondott igazat. A kérdést ugyanis a 2023-as ülésszak elején sem vették napirendre. Szijjártó külügyminiszter ugyanitt előrebocsátotta, hogy nem Magyarország lesz az utolsó, aki ratifikálja a kérelmeket.

A Fidesz ekkor már szó szerint viccre vette a téma átlátszó halogatását, Kocsis Máté frakcióvezető például somolyogva mondta bele a kamerába, hogy a késlekedés oka az, hogy a témáról komoly belső vita van a Fidesz mindig fegyelmezett egységben szavazó parlamenti frakciójában.

Március 1-én megvitatta ugyan az országgyűlés a svéd-finn csatlakozást, de nem voltak vele elégedettek, ezért két héttel megint elhalasztották a szavazást, hogy a Fidesz delegációt küldhessen Svédországba. A lóláb akkor lógott ki végleg, amikor a törökök március közepén bejelentették, hogy támogatják a finn belépést, mire a magyar kormány azonnal jelezte, hogy ők is.

Mivel nem volt világos, hogy a törökök mit húznak, a kormánypárti többség június végén ismét elutasította, hogy az országgyűlés napirendre vegye a ratifikációról szóló szavazást.

A korábbi folyamatos tagadáshoz képest Szijjártó Péter külügyminiszter július elején egyszer csak teljes nyíltsággal bevallotta, hogy folyamatosan egyezett a törökökkel és a magyar döntés az övéktől függ. Pár nappal később a NATO-főtitkár bejelentette, hogy a török elnök támogatni fogja a svéd csatlakozást.

A kormány ezzel végképp bolondját járatta Kövér Lászlóval, aki le is nyilatkozta azonnal, hogy márpedig az Országgyűlés nem a törököktől teszi függővé, mikor dönt az ügyben.

Az ellenzék ezek után hívott össze rendkívüli ülést, amit a Fidesz most bojkottált, feltehetőleg azért, mert a pozitív nyilatkozatok ellenére Törökország még mindig nem ütötte rá a pecsétjét a svéd csatlakozásra.