Rottyon a lakáspiac
2023 augusztus 01., 16:10
Egy fővárosi használt lakás árából tizenegy alföldi falusi ház kijön
- Az idei első negyedévben egy átlagos budapesti lakás négyzetméterenként ára 885 000 forint volt, ami 1,5 százalékkal magasabb az előző negyedévesnél.
- Pest megye kivételével az ország többi régiójában is nőtt a használt lakások ára, országos átlagban csaknem 11 százalékkal.
- Az árak annak ellenére nőttek, hogy az eladott lakások száma tovább csökkent – mindezek az első átfogó negyedéves lakáspiaci statisztikáiból derülnek ki, az adatsort és elemzéseket kedden tette közzé honlapján a KSH.
Az eladott lakások száma a 2021. évi, csúcsnak számító 161 ezerről negyedévről negyedévre csökken, az idei első negyedévben a KSH szerint
„a csökkenés az új lakások esetében 29, a használtaknál 31 százalékra becsülhető”.
Számosítva ez azt jelenti, hogy idén március végéig nagyjából 14 ezer lakást adtak el, abból kb. 13 600 volt használt, a maradék négyszáz pedig új építésű. Mint azt kedden az adatok egy részét ismertető Ingatlannet.hu-s összefoglaló alapján megírtuk, ez a tavalyi első negyedévben eladott lakásoknak körülbelül az egyharmada. Tavaly végül egész évben 132 ezer lakást értékesítettek – körülbelül 9300 új építésűt és nagyjából 122 600 használtat –, az idei éves adat az évkezdet alapján akár 120 ezer alatti is lehet, ami majdnem tízéves mélypont lenne.
Az elmúlt év végéhez képest a visszaeső eladások ellenére nőttek a lakásárak, „ ám az előző évek első hónapjaiban rendre bekövetkező gyors árnövekedés ezúttal elmaradt” – fogalmazott a KSH. A használt lakások ára 1,9 százalékkal lett magasabb az előző negyedévinél, az újaké 6 százalékkal, az úgynevezett összevont árindex 2,5 százalékkal, vagyis az infláció töredékével nőtt negyedéves összevetésben, de 2022 első negyedévéhez képest is csak 9,6 százalékkal emelkedett.
A KSH az adatsorban bőségesen közölt területi statisztikákat is. Elsősorban a használt lakásokról, miután az új lakások piacán az ország nagy részében egyelőre olyan kevés üzletkötés volt, hogy az a statisztikai hivatal szerint „nem teszi lehetővé” az adatközlést. A használt lakások négyzetméterenkénti árai Pest megye kivételével minden régióban nőttek, a legtöbbet Észak-Magyarországon (arányosan) és a Közép-Dunántúlon (összegszerűen).
link
Forrás
A Pest megyei visszaesésben mind a városi, mind a falusi lakások árának csökkenése szerepet játszik, de utóbbiaké esett nagyobbat: 317 ezerről 224 ezerre, azaz majdnem 30 százalékkal, négyzetméterenként 93 ezer forinttal, míg városi lakások ára nagyjából 15 százalékkal csökkent (567 ezerről 479 ezerre).
Bár a főváros után még így is a Pest megyei átlagos lakásárak a legmagasabbak, a szakadék az első negyedévben még nagyobbra nőtt a főváros és az őt körülölelő megye használt lakásainak árai között. Az év végén az akkor 872 ezer forintos budapesti lakásár még „csak” 1,8-szorosa volt a Pest megyeinek, míg most már 2,2-szerese.
Még kiugróbbak azonban a fővárosi lakásárak, ha az ország más régióinak adataival vetjük össze őket.
link
Forrás
A fővárosi használt lakások átlagosan 4,4-szer kerülnek többe, mint az észak-magyarországiak, és nagyjából 4-szer olyan drágák, mint az észak-alföldiek. A déli országrészek árainak több mint három és félszeresei (Dél-Dunántúl 3,5, Dél-Alföld 3,7), és csak a dunántúli megyék lakásárai vannak, a Pest megyeiekhez hasonlóan, nagyjából kétszeres távolságra (Közép-Dunántúl 2,3, Nyugat-Dunántúl 2,4). Igaz, a különbség régiós összevetésben az esetek többségében csökkent, az előző negyedévben a budapesti és az észak-magyarországi lakásárak között még csaknem ötszörös volt a különbség.
Néhány héttel azután, hogy a kormány megszüntette a városi CSOK-ot, és csak a falusit hagyta meg, érdemes azt is megnézni, hogy településtípusonként milyenek voltak az első negyedévben a négyzetméterenkénti használtlakás-árak.
link
Forrás
A két szélső érték (885 és 75) között 11,8-szoros a különbség. Vagyis egy budapesti lakás egyetlen négyzetmétere annyit ér, mint egy észak-alföldi községben egy lakás 11,8 négyzetmétere. A dél-alföldi 79-cel osztva nagyjából 11-et kapunk, nem túlzás tehát azt mondani, hogy
egy fővárosi használt lakás árából tizenegy nagyjából ugyanakkora alapterületű alföldi falusi házat lehet venni,vagyis lehetett venni az idei első negyedévben. További érdekességek is megbújnak azonban a KSH adatai között – bár újdonságnak aligha mondhatóak, inkább csak megerősítik az ország egyes régióiról és az azok közötti különbségekről kialakult képet.
Az nem meglepő, hogy minden régióban a megyeszékhelyeken a legdrágábbak a lakások, aztán jönnek az egyéb városok, végül a falvak. Látszik viszont, hogy az alföldi régiókban gyakorlatilag csak a néhány nagyvárosban van értelmezhető lakásár (feltehetően nagyrészt a debreceni, kecskeméti és szegedi árak hatására): a megyeszékhelyek lakásárai kifejezetten magasak – magasabbak a dél-dunántúliaknál, és nem sokkal maradnak el a közép-dunántúliaktól. Ezekben a régiókban a városok lakásárai a megyeszékhelyek árainak csak nagyjából egyharmadát érik el, a falusi árak pedig 15 százalékai azoknak.
A dunántúli régiókban jóval kisebb, 22-28 százalékos a különbség városok és megyeszékhelyek lakásárai között. A Közép- és Nyugat-Dunántúlon még a falusi használt lakások árai is meghaladják a megyeszékhelyek árainak egyharmadát (34 és 39 százalék), miközben az Észak-Alföldön a városi lakásáraik is csak a megyeszékhelyi árak 36 százalékán vannak.
Ha az abszolút számokat nézzük, az látszik, hogy a Közép- és Nyugat-Dunántúlon drágábbak a városi lakások, mint Észak-Magyarországon a megyeszékhelyiek (de a dél-dunántúli megyeszékhelyek és a nyugat-dunántúli városok árai is nagyjából egyenlőek). Emellett Pest megyében és a Közép-Dunántúlon a falusi használt lakások ára magasabb, mint az alföldi vagy észak-magyarországi városokban (az alföldi városi áraknál még a nyugat-dunántúli falusi árak is magasabbak).