A gödiek úgy érzik, hogy a kormány és a Samsung a fejük felett döntött arról, hogy náluk épüljön fel Közép-Európa legnagyobb akkumulátorgyára. Most pedig az üzem 666 tonna veszélyes anyag tárolására kért engedélyt.
Tavaly már csaknem húsz budapesti közterületen érte el a milliós szintet a négyzetméterenkénti ár, városon belül 16-szoros különbség alakult ki.
De hogy hol, milyen lakások és mennyit drágulnak, arról még korai beszélni.
Az építőanyagok ára átlagosan 8-10, a bérek a szakmunkásoknál 10, a mérnököknél 15 százalékkal emelkednek idén.
Magyarországon éves összehasonlításban a tavalyi harmadik negyedévben 7,0 százalékkal drágultak a lakások.
Mélykúton, a Hunyadi János utcában 17 ezer forint egy négyzetméter. A Lechner Ödön fasoron 1,5 millió.
A hongkongiaknál is gyorsabban nőnek a budapesti ingatlanárak.
Elszabadult árak, alulszabályzott viszonyok, kevés szociális bérlakás. A Habitat kutatása konkrét ötleteket vet fel, hogyan lehetne javítani a helyzeten.
Állításuk szerint Monoron annyira jó az élet, hogy egyes ingatlanok 2009 óta több mint 50 százalékot drágultak.
Nekünk persze nem árulták el, hogy van-e háttértanulmány, szóval ne kiabáljuk el, de Tállai András NAV-vezér egy szocialista képviselő írásbeli kérdésére azt mondta, hogy van, sőt több forgatókönyvet is vizsgáltak. De Tállai szerint a lakásvásárlás mindig egyéni élethelyzeten alapul, így lehetetlen előre látni, a támogatási igények makroszinten milyen időbeli megoszlásban összegződnek. Szerinte „nyilvánvaló, hogy az a több százezer igénylő, akire hosszabb távon számítunk, nem egyszerre jelenik meg a támogatási rendszerben”. (Portfolio)
2015 első három negyedévében 4657 új lakás épült, 9,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Pedig 8616 lakásépítési engedélyt adtak ki, 24 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Az épített lakások száma Budapesten 21 százalékkal csökkent, a megyei jogú városokban 15 százalékkal nőtt. (KSH)