orosz-ukrán háború
Az oroszok katonai célpontokként tekintenek a fekete-tengeri ukrán kikötőkbe tartó hajókra
2023 július 20., 05:03
Három hajó tesztelte az oroszokat, akik nem csináltak semmit
Oroszország július 19-én jelentette be, hogy a jövőben katonai célpontnak tekinti a fekete-tengeri ukrán kikötőkbe tartó hajókat, és mindenki jogosan tartott attól, hogy a gabonaszállító hajókat nem engedik át ezen túl a tengeri blokádon. Az elmúlt napokban kiderült, ezt nem tudják, vagy nem is akarják betartani.
A fekete-tengeri gabonaszállítás jelentőségét jelzi, hogy az elmúlt évben 33 millió tonna gabona hagyta el az ukrán kikötőket, mivel a 2022 júliusában Isztambulban aláírt és aztán kétszer megújított megállapodás lehetővé tette, hogy Ukrajna a gabonáját az orosz blokád ellenére a Fekete-tengeren keresztül exportálja. Ebből a kétoldalú megállapodásból lépett ki aztán Oroszország a kercsi híd megtámadása után.
A gabonaegyezmény felmondása után napokig lőtték az ukrán kikötővárost, Odesszát, de csapást mértek Ukrajna dunai kikötővárosainak gabonaraktáraira is. Reni városában egy román hajó is megsérült egy dróntámadás miatt, ezek a kikötővárosok ugyanis nagyon közel vannak a NATO-tagállam Románia határához.
Az elmúlt két hétben az volt a nagy kérdés, hogyan lehet, egyáltalán lehet-e folytatni a gabonaszállítást biztonságosan a Fekete-tengeren. Rácz András Oroszország-szakértő kedden a Facebook-oldalán hívta fel a figyelmet arra, hogy egy Izraelből indult, Sierra Leone-i zászló alatt hajózó török tulajdonú hajó, az AMS1 a dunai kikötővárosba, Iszmailba tart, és megpróbál áttörni az orosz blokádon. Ez a Marine World trackere szerint sikerült is neki. Az AMS1 útja azért is érdekes, mert elég nyilvánvalóan élesben tesztelte az oroszok szándékait: a kezdetektől fogva nem csinált titkot abból, hova tart, nemzetközi vizeken hajózott fel a Duna-deltáig, ahol néhány órányit várakozott, majd továbbindult a Dunán keresztül. Ráadásul ahogy Rácz is írja a posztjában, az útját közben a levegőből egy amerikai P8 Poseidon megfigyelő repülőgép biztosította - ezek egyes változatai torpedókkal és hajó elleni rakétákkal is felszerelhetőek. Mindezek fényében nehéz nem úgy látni, hogy azt tesztelte, az oroszok mit lépnek.
link
Forrás
A nemzetközi vizeken hajózásnak azért is van jelentősége, mert az orosz fenyegetés miatt július 20. óta általában azt a mintázatot követték a hajózási útvonalak, hogy NATO-belvizeken, a szárazföld közelében úsztak fel a hajók, aztán a Duna romániai ágán közelítették meg a kikötőket.
Majd bepakolva ugyanúgy NATO-vizeken hajózva úsztak le a Boszporuszig, ezzel lényegében végig kikerülték a lehetséges konfrontációt. Erre itt van egy jó példa:
link
Forrás
Egyébként a szállítás a július 19-i bejelentés után olyannyira nem állt le, hogy Reni kikötővárosában legalább hat hajó kötött ki, mielőtt az oroszok lőni kezdték a települést július 25-én.
A fenti mintázatot törte most meg az AMS1. De ami talán még érdekesebb, hogy egy hajók trackelésére specializálódott twittelő, Marcus Johnson az elmúlt napokban több olyan hajó útvonalát is követte szuperrészletesen, melyek egyértelművé tették, hogy ukrán kikötőkbe tartanak. Korábban ugye úgy szólt az orosz fenyegetés, hogy minden olyan hajó, (legyen az civil vagy kereskedelmi) amely ukrán kikötőbe tart, katonai célpontnak fognak tekinteni.
Ennek fényében az AMS1 mellett egy másik hajó, a görög kikötőből indult, vanuatui zászló alatt hajózó Sahin 2 útja is említésre méltó. Szintén nemzetközi vizeken hajózott, közzétéve, hogy az ukrán kikötővárosba, Iszmailba tart. Később egy harmadik hajó, az Észak-Törökországból indult, szintén vanuatui zászló alatt hajózó Yilmaz Kaptan is felbukkant, hasonló sémát követve, azóta a Duna-deltáig jutott. Az is érdekes, hogy közben a NATO légiereje is igen aktív a térségben, a Forbes cikke szerint összesen négy NATO-gép monitorozta a levegőből a helyzetet, plusz Romániában Eurofighterek és F16-osok voltak közben.
link
Forrás
A napokban történtek tehát azért is érdekesek és fontosak, mert több hajó az orosz fenyegetéssel dacolva nemzetközi vizeken hajózva indult ukrán kikötőbe, és ezt a célját nem is titkolta. Közben a levegőből amolyan támogatásként folyamatosan figyelték az útjukat, ha az oroszok fel akarnák tartóztatni őket, de ilyenről egyelőre nem érkezett hír. Azt Rácz András is megjegyezte, hogy Iszmail kikötőjének kapacitása azért kisebb, mint a fontos fekete-tengeri kikötőké, Odesszáé és Mikolajivé, nehezebb is elérni, de mégis valamiféle megoldásként szolgálhatnak a helyzetre.
Az Institute for the Study of War egy napokban publikált jelentésében tért ki a kialakulóban lévő helyzetre, azt írták, hogy a három hajó háborítatlanul érte el úti célját, miközben az oroszok nem tudták vagy nem akarták feltartóztatni azokat. Holott a jelentés szerint a közelmúltban megtették az intézkedéseket arra, hogy lehetőségük nyíljon a civil hajók átkutatására.
Benne van a pakliban, hogy a történtek hatására többen is megpróbálkoznak majd hasonlóval, mint a három hajó.
Az oroszok részéről valamiféle reakció lehet, bár ez csak feltételezés, hogy Iszmailt bombázták szerda hajnalban, az ukrán védelmi minisztérium szerint egy gabonatároló siló sérült meg a légi támadásban.