Rétvári Bence szerint „a pedagóguspálya egyre vonzóbb a fiatalok számára”
2023 augusztus 02., 08:02
Nemcsak a státusztörvényt kell elfogadniuk, de esküt is kell tenniük a tanároknak, ha jövőre is tanítani akarnak
Jövő év május 31-étől csak akkor tölthetnek be pedagógusi munkakört a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkezők, ha felsőoktatási intézményben esküt tettek – olvasható az új pedagógus életpálya törvény végrehajtási rendeletének tervezetében a Népszava szerint.
Hogy pontosan mire kell majd esküdniük a tanároknak, az nem derült ki a tervezetből, amiből kimaradtak a pedagógusok bérezésére vonatkozó részletszabályok is. A státusztörvény néven ismertté vált „pedagógus életpálya törvény” – hivatalos rövidítése szerint: Púétv. – meglehetősen széles sávokban határozta meg a pedagógusoknak adható bérek mértékét (például Pedagógus I. fokozat esetén bruttó 410 ezer forinttól bruttó 1 millió 65 ezer forintig terjedhet), de a végrehajtási rendeletben semmilyen szabály nincs arról, hogy a pontos bérek megállapításához szükséges szempontokat a munkáltatók hogyan alkalmazzák.
A rendelet-tervezetben egyedül a gyakornokok bére van egységesen bruttó 440 ezer forintban meghatározva, ami kedvezmények nélkül 292 ezer forint nettóban. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy pályakezdő gyakornok fizetése jelen állás szerint bruttó 30 ezer forinttal lesz magasabb, mint egy Pedagógus I. fokozatba tartozó, több éve a pályán lévő tanár fizetésének alsó határa.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet a Népszavának azt mondta, a végrehajtási rendelet tervezete ahelyett, hogy megválaszolná a korábbi kérdéseket, újabbakat vet fel. Szerinte az életpályatörvénynek nevezett státusztörvény valójában semmilyen tanári életpályát nem vázol fel.
A Népszava szerint a rendelet-tervezetből az is látszik még, hogy az Orbán-kormány további pedagógushiányra készül. Pedig Rétvári Bence épp most közölte, hogy úgy látja, „az új pedagóguséletpálya-törvény növelte a pedagógushivatás iránti érdeklődést, a pedagóguspályának nőtt a presztízse és a vonzereje”.
Szerencsére a rendelet lehetővé tenné, hogy az iskolai oktatás hetedik és nyolcadik évfolyamán az integrált természettudomány tantárgyat biológia, fizika vagy kémia szakos tanárok is taníthassák. Vagyis ha a tantárgy oktatásához csak egy biológiatanár áll rendelkezésre, neki fizikát és kémiát is kell majd tanítania. És ha nincs megfelelő végzettségű pedagógus egy munkakör betöltésére, taníthat az is, akinek van biológus, kémikus vagy matematikus végzettsége. De például a honvédelmi nevelés-oktatáshoz sem kell pedagógusvégzettség, elég a katonai szakképzettség.
És találtak megoldást arra is, hogy a szaktanárok mellett hiány van pedagógiai asszisztensekből is. A tervezet szerint ezt úgy oldanák meg, hogy a jelmez- és viselettáros, a hangszerkarbantartó és a pedagógiai felügyelő munkakörök megnevezését átírják pedagógiai asszisztensre, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkakört pedig gyógypedagógiai asszisztensre.
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Gosztonyi Gáborúgy látja, a törvény egyik legfőbb célja, hogy álmegoldásokkal, adminisztratív intézkedésekkel takarja el az egyre súlyosabb pedagógushiányt.