16 hónapos mélypontra zuhant a rubel árfolyama a dollárral szemben

Hétfőre 16 hónapos mélypontra zuhant az orosz rubel árfolyama a dollárral szemben, és mint a Financial Times írja, meglehetősen nagy a nyomás az orosz devizán: az Ukrajna ellen indított háború rengetegbe kerül, közben pedig a nyugati szankciók, illetve a tőke menekülése miatt az orosz exportbevételek rettentően visszaestek.

A háború tavalyi megindítása után a rubel még erősödni is tudott, miután a világpiacon elszálltak az olaj- és a földgáz árfolyamok, de a piacok azóta stabilizálódtak, a nyugati országok jelentős mértékben tudták pótolni az orosz energiahordozókat.

A rubel egy év alatt 25 százalékkal gyengült, és főleg az elmúlt hetekben zuhant sokat. A Financial Times megjegyzi, hogy az orosz belső piacot a kormányzati költések fűtik, melyek elsősorban a háborús kiadásokra, és a fronton elesett katonák hozzátartozóinak kiutalt összegekből áll, de ezek is növelik a költségvetés hiányoldalát, ami szintén árt a rubel árfolyamának.

Vlagyimir Milov egykori energetikai miniszter-helyettes, aki ma már kritikus Moszkvával szemben, és külföldön él, arról beszélt a lapnak, hogy rendkívül kevés deviza érkezik az országba, és az import ugyan ma már ismét a háború előtti szinten van, csak ma már minden fogyasztási cikket Kínából, Törökországból, Közép-Ázsiából vagy az Emirátusokból hoznak be a nyugati országok helyett, és senki nem akar rubelt kapni a termékeiért, ezért az orosz gazdaságnak devizára van szüksége.

Ráadásul az orosz jegybank tavaly nagyot vágott az alapkamaton, ami szintén lefelé nyomta a rubel árfolyamát. Nyugati elemzők szerint az Orosz Központi Bank elnöke, Elvira Nabiullina sokat tett azért, hogy a rubel árfolyama ilyen sokáig a felszínen maradjon, ugyanakkor pont az orosz szélsőjobboldal felől kapott sok kritikát a jegybankelnök, mivel szerintük túlságosan liberális módon kezelte az orosz monetáris rendszert a rubel leértékelésével.

Az orosz propagandabirodalom egyik legismertebb alakja, Vlagyimir Szolovjov is élesen támadta a jegybankelnököt, mivel szerinte a leértékelt rubel magasabb fogyasztói árakhoz vezethet majd, épp a jövő tavasszal esedékes választások idején. De szintén Nabiullinát támadta hétfőn Putyin gazdasági tanácsadója, Maxim Oreshkin is, aki szerint az orosz gazdaságnak erős rubelre van szüksége, és a jegybank túlságosan laza monetáris politikáját okolta a kialakult helyzetért.

Kérdéses persze, hogy a kialakult nemzetközi környezetben mekkora mozgástere lenne az orosz jegybanknak a rubel árfolyamának erősítésére: a múlt héten megjelent adatok alapján az orosz gazdaság folyó fizetési mérlegének többlete (ami nagyjából az export és az import különbözete) az idei év első hét hónapjában 85 százalékkal csökkent a tavalyi év azonos időszakához képest. Ez pedig további nyomást jelent a rubel árfolyamára, és erősítheti az inflációt amiatt, hogy nőnek az importköltségek.

A moszkvai befektetési bank, a Renaissance Capital oroszországi vezető közgazdásza, Sofya Donets arról beszélt a lapnak, hogy a rubel árfolyama akkor szokott nagyjából stabil lenni, ha az orosz fizetési mérleg többlete valahol 5 milliárd dollár környékén vagy afölött van. Júliusra azonban 1,8 milliárd dollárra csökkent.

Ami esetleg reménykeltő hír lehet Moszkva számára, hogy a legfontosabb exportcikkeknek számító kőolaj és földgáz esetében a bevételek az első hét hónapban a tavalyi év hasonló időszakához képest 40 százalékkal csökkentek ugyan, de júliusban ismét növekedni kezdtek, először átlépve a 800 milliárd rubeles szintet a nyugati szankciók bevezetése óta.