A személyi kölcsön egy ingatlanfedezet nélküli konstrukció, ezért lényegesen gyorsabb és egyszerűbb az igénylése, mint egy szabad felhasználású jelzáloghitelnek. A felvehető összeg nagysága pedig elsősorban az igénylő jövedelmétől függ. Fontos, hogy a személyi hitelek kamata a futamidő végéig fix, így az adósnak nem kell attól tartania, hogy a kamat - ezzel együtt pedig a havi törlesztő - a későbbiekben emelkedne.

Előnye még a szabad felhasználású személyi hiteleknek, hogy a felvett összeg gyakorlatilag bármire felhasználható: lakásfelújításra, energetikai korszerűsítésre, hitelkiváltásra, autóvásárlásra, magánorvosi kezelésre, egy meghibásodott készülék cseréjére, vagy akár egy költségesebb családi esemény, például egy esküvő is megfinanszírozható belőle.

A személyi kölcsön igénylési feltételei 2023-ban

A legfontosabb elvárások az igénylők életkorára, jövedelmi helyzetére vonatkoznak. A legtöbb banknál 18 éves kortól vehetünk fel hitelt - van azonban, ahol 21, illetve 23 év felett hiteleznek csak -, míg a felső korhatár banktól függően 65-70 év. Amennyiben a futamidő vége előtt töltenénk be a maximális életkort, akkor fiatalabb adóstárs bevonására lehet szükség.

Az elfogadható jövedelem szempontjából is nagy a szórás a pénzintézetek között. A minimum elvárás nagyjából a mindenkori minimálbérrel megegyező jövedelem, ugyanakkor fontos tudni, hogy ez az összeg nem lesz elég több millió forint igényléséhez, de egy legfeljebb párszázezer forintos berendezési tárgy, számítástechnikai eszköz vagy háztartási gép megvásárlásához elegendő lehet.

A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) szabályai szerint a bank minden esetben figyelembe veszi a meglévő tartozásokat a nyújtható hitelösszeg meghatározásakor. A JTM szabályai 2023. július 1-től változtak, eszerint nettó 600 ezer forint alatti jövedelem esetén ennek legfeljebb 50 százaléka fordítható hiteltörlesztésre, míg 600 ezer forinttól 60 százaléknál ránt be az adósságfék a fogyasztási hiteleknél.

Az igénylés kapcsán többféle jövedelemtípus is szóba jöhet. Elsődleges jövedelemnek számít a munkabér, a vállalkozói bevétel és a nyugdíj, amelyek önmagukban figyelembe vehetők a kölcsönigénylésnél. Másodlagos jövedelmek közé például a családi pótlékot, a GYES-t, a GYED-et, a vállalkozói osztalékot, a szociális juttatásokat és az ösztöndíjat sorolhatjuk, amelyek önmagukban nem vehetők figyelembe, de a bankok különböző mértékben elfogadhatják az elsődleges jövedelem kiegészítéseként.

A jövedelmen túl az is fontos a pénzintézetek számára, hogy az igénylő megfelelő munkaviszonnyal rendelkezzen. A legjobb helyzetben azok az alkalmazottak vannak, akik már letöltötték próbaidejüket és határozatlan munkaszerződéssel rendelkeznek. Ez biztosítja ugyanis a legnagyobb garanciát a banknak arra, hogy az adós megbízhatóan és rendszeresen tudja majd fizetni kölcsön törlesztőrészleteit.

A vállalkozói lét, vagy egy határozott idejű munkaszerződés már kevésbé fest fényesen a pénzintézet szempontjából, ugyanakkor minden körülményt megvizsgálva még könnyen lehet pozitív a hitelbírálat ilyenkor is. A bankok hitelbírálati gyakorlata ezt illetően azonban nagyon eltérő, így célszerű lehet olyan hitelszakértő segítségét kérni, aki ismeri az aktuális banki gyakorlatokat.

Kizáró okok

Az előbbiek alapján tehát az, aki nem felel meg az életkori, a jövedelmi vagy a munkaviszonyt érintő elvárásoknak, elutasításra kerülhet. Amennyiben azonban az egyik banknál elutasítják valami miatt a kérelmet, érdemes lehet még egy bankfüggetlen szakértővel konzultálni a lehetőségekről, könnyen lehet ugyanis, hogy az eltérő banki feltételek miatt egy másik pénzintézetben sikerrel járhat az igénylő.

Természetesen vannak feltételek, amelyek minden bankra érvényesek. A legfontosabb alapvető kizáró okok a következők:

• az igénylő nem cselekvőképes;

• nem rendelkezik személyazonosításra alkalmas magyar okmánnyal vagy bejelentett magyar lakcímmel;

• negatív státusszal rendelkezik a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR).

TIPP
Tudd meg pár perc alatt, hogy mennyi személyi kölcsönt kaphatsz!

Milyen dokumentumok szükségesek az igényléshez?

Ahogy már írtuk, egy személyi hitel igénylése sokkal kevésbé komplikált eljárás, mint például egy lakáshitelé, így csak néhány irat beszerzése és bemutatása szükséges ahhoz, hogy a hiteligénylés befogadásra kerüljön.

A következő dokumentumokra mindenképp szükségünk lesz:

• érvényes magyar személyazonosító okmány (személyi igazolvány, jogosítvány vagy útlevél) és lakcímkártya;

• alkalmazottak esetén munkáltatói jövedelemigazolás;

• vállalkozók esetén NAV jövedelemigazolás és 0-ás igazolás a köztartozás-mentességről;

• nyugdíjasok esetén bankszámlakivonat, esetleg nyugdíjhatározat és az utolsó néhány havi nyugdíjszelvény;

• 1-2 hónapra visszanyúló bankszámlakivonatok;

• esetleg közüzemi-, vagy telefonszámla.

A legszigorúbb elvárások a benyújtandó iratok tekintetében is a vállalkozókra vonatkoznak. Cégtulajdonosok esetében például több bank kérhet a cég pénzügyi helyzetébe betekintést, de szükség lehet egy vagy több lezárt üzleti év teljesítésére is a hitelfelvételhez.

Hogyan igényelhetünk személyi kölcsönt 2023-ban?

Ma már akár az otthonunk kényelméből is összehasonlíthatjuk a legjobb személyi kölcsönöket, ami hatalmas segítség, ha nem szeretnénk végigolvasni az összes bank összes hirdetményét. Erre a leghasznosabb segítség egy bankfüggetlen online alkalmazás, mint például a Bankmonitor személyi kölcsön kalkulátora.

Ha ezzel megvagyunk, érdemes a Bankmonitor független szakértőjének segítségével kiválasztanunk a számunkra legkedvezőbb konstrukciót, ideális bankot, ahol leggyorsabban hozzájuthatunk a kölcsönhöz. Ezt követően nincs más hátra, mint összegyűjteni az igénylés dokumentumait, hogy ezek rendelkezésre álljanak az induláskor.

A minél gördülékenyebb és kényelmesebb eljárás érdekében kihasználhatjuk az online igénylési folyamatot, amelynek végén elég csupán egyszer, a szerződéskötéskor meglátogatni a kiválasztott bankfiókot.

Kalkulálj és add le érdeklődésed, a Bankmonitor szakértő kollégái mielőbb felveszik veled a kapcsolatot!