Óriási lyuk van az államkasszában, a vágtató infláció ellenére is nőtt az államadósság az idei első félévben
A Magyar Nemzeti Bank pénteken tette közzé a pénzügyi számlák idei második negyedévről szóló statisztikáit. Az MNB adataiból kiderül: a magyar államháztartás óriási túlköltekezéssel zárta az idei első félévet. „Az egy évre visszatekintő finanszírozási igény a GDP 8,6%-át teszi ki, ezzel történelmileg is az egyik legnagyobb mértékű egyensúlybomlást láthatjuk a 2021-2023-as időszakban” – írja erről a Portfolio.hu elemzése.
Mindennek az lett a következménye, hogy a GDP-arányos államadósságot az európai viszonylatban is tartósan, most már kilencedik hónapja rekordszinten lévő infláció ellenére is sikerült növelni. A Portfolio.hu is megjegyezte: „furcsa bravúr lenne, ha 17-18%-os éves átlagos infláció mellett sem sikerülne év végére hozni a csökkenő adósságpályát”.
Ha 2018-ig, a sorozatban harmadik Orbán-kormány megalakulását hozó év elejéig megyünk vissza, az látszik, hogy a koronavírus-világjárvány kezdetéig kitartott a szigorú, adósságcsökkentő gazdaságpolitika, ám a 2019 végére elért 65,3 százaléktól azóta nagyon távol vagyunk. A Covid hatására még 80 százalék fölé is visszament a GDP-arányos adósság, és bár a múlt év végére 73,3 százalékig csökkent – már ebben is szerepelt volt a magasan szárnyaló inflációnak –, az idei első félév mindkét negyedévében ismét nőni kezdett.
Az idei első félév 1,7 százalékos GDP-arányos adósságnövekedése látszólag nem nagy, összegszerűen azonban mégis számottevő. A nemzeti bank adataiból kiderül ugyanis, hogy az államháztartás bruttó konszolidált adóssága a múlt év végi 47 290 milliárd forintról 50 242,4 milliárd forintra nőtt. Tehát félév alatt 2952,4 milliárd forintos volt a növekedés, igaz, ebből az első negyedév adta a nagyobb részt, mintegy 1700 milliárdot, míg a második negyedévben már „csak” mintegy 1200 milliárd nőtt a konszolidált adósságállomány.
A Portfolio azt is megjegyzi: „az idei második negyedévben »csak« 6,4 százalékos volt GDP-arányosan [a finanszírozási igény], de ez kizárólag az előző két negyedév 11-12 százalékos őrült kiköltekezéséhez képest mondható jónak, amúgy továbbra is kifejezetten magas adat”. Biztatónak tűnik ugyanakkor, hogy az utolsó két hónap költségvetési deficitje már nem volt kiugróan magas.
Ha hosszabb távú kitekintésben nézzük az adatokat – 2006-ig, a Gyurcsány-kormány választási sikerének és az őszödi beszéd évéig megyünk vissza –, akkor az látszik, hogy a GDP-arányos államadósság a 2006-2008-as 60-70 százalék közötti szintről a 2008-as gazdasági válság nyomán kúszott vissza 80 százalék fölé, és onnan csak 2014-re tudott tartósan az alá kerülni (majd 2014 és 2018 között ismét volt 70 százalék alatt is). Vagyis az adósságcsökkentésben 15 év alatt tulajdonképpen semmit nem léptünk előre.