Sok ukrán menekült nem tudja, kihez fordulhat segítségért

Továbbra is nagy szükség van arra, hogy az ukrán menekültek tájékoztatást kapjanak arról, hogy hová fordulhatnak konkrét segítségért, írta legújabb, április és június között végzett felmérésében a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM). Az érkezők közel 40 százaléka ugyanis nem tudta, hogy hol és kitől kérhet segítséget.

A szervezet szerint az orosz-ukrán háború miatt több mint 6,2 millióan hagyták el Ukrajnát, és több mint mint 5,2 millió embernek kellett az országon belül máshova költöznie.

Menni vagy maradni?

A felmérés egyik kérdése arra vonatkozott, hogy hosszabb távon a menekültek Magyarországon terveznek-e maradni. A válaszadók 44 százaléka közölte, hogy nem költözne el jelenlegi lakóhelyéről, míg 30 százalékuk csak ideiglenesen tartózkodik az országban. Köztük népszerű célpont Németország, Ausztria, Olaszország és Törökország is. Körülbelül 11 százalék gondolt arra, hogy visszatérne Ukrajnába, és a megkérdezettek szintén 11 százaléka nem biztos abban, hogy maradjon vagy költözzön.

Azok jelentős többsége, akik visszamennének Ukrajnába, ugyanabba a régióba mentek volna, ahonnan eljöttek. Ők leginkább a családjuk és a források hiánya miatt mennének vissza.

Az adatokból az is látszik, hogy sokan (69%) csak kevesebb mint egy hétig maradnának a jelenlegi lakóhelyükön. Ötödük (23%) egy hónapnál rövidebb ideig maradna, kisebb arányban egy-három hónapig (2%), három-hat hónapig (1%) és fél-egy évig (1%) terveztek a maradni.

Szükségletek

A kutatásból kiderült, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek érkezésükkor a legsürgetőbbnek az anyagi támogatást és a közlekedést tekintették.

Az anyagi segítséget igénylők aránya drasztikusan megnőtt, az előző negyedévi 27 százalékhoz képest most 51 százalékot mértek. Növekedett az igény a közlekedésben való segítségre is, az érkezők 49 százaléka szorult ilyen típusú támogatásra. Az egyéb gyakorlati szükségletek csak kis mértékben változtak a két adatgyűjtési időszak között.

A válaszadók közel kétharmada (62%) jelezte, hogy kapott valamilyen segítséget Magyarországon. A leggyakoribb a közlekedéssel (80%) és az élelmiszerrel (55%) kapcsolatos támogatás volt. Ezt követte a szállás és a pénzügyi segítség, de a menekültek higiéniai cikkeket, ruhákat, utalványokat és nyelvtanfolyamokat is kaptak.

Fontos adat, hogy a válaszadók 36 százaléka nem tudta, hova vagy kihez forduljon segítségért.Közülük 58 százalékuknak volt szüksége további információkra a pénzügyi támogatással kapcsolatban. Hiányosnak tartották továbbá az általános, a hosszú távú szállásra, a szállításra és az élelmiszer-támogatásra vonatkozó tájékoztatásokat is.

Beilleszkedés

A menekültek több mint fele a nyelvtudás hiányát említette a társadalmi beilleszkedés legjelentősebb akadályaként. Ez az arány az előző mérésen közel 60 százalék volt, onnan esett vissza 53-ra. Ezt követték a pénzügyi nehézségek, amik aránya 25-ről 33 százalékra nőtt. A mostani felmérésen kevesebb válaszadó említette a hosszú távú lakhatás hiányát és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mint akadályt.

A megkérdezettek 24 százaléka íratta be magyar iskolába gyermekét, míg 24 százalékuk az ukrán oktatási intézmény által biztosított online órákra és a magyar iskolába is járatja a gyereket. A menekültek harmadának gyerekei kizárólag online oktatásban tanulnak. Hat százalék nem íratta be gyermekét, de tervezte, hogy beíratja.

A válaszadók közel 94 százaléka mondta azt, hogy nem találkozott semmiféle hátrányos megkülönböztetéssel, 6 százalékuk igen.

Az IOM a „Magyarországi ukrán menekültek szükségletei, szándékai és integrációs kihívásai” című kutatásban 413 embert kérdezett, hogy jobban megértsék az éppen aktuális szokásokat, valamint ezek alapján az érintettek változó szükségleteit.

A felméréseket Budapesten, illetve a záhonyi vasútállomáson végezték. A válaszadók 83 százaléka nő, 17 százaléka férfi volt, az átlagéletkor 41 év (nőknél 40, férfiaknál 47 év).