Meghosszabbították a lehetőséget.

Az ukrajnai háború elől menekülők között van egy minden szempontból stigmatizált csoport, amely számára a magyarországi önálló élet célzott segítség nélkül lényegében lehetetlen. A kárpátaljai magyar ajkú romák kihívásairól szól cikksorozatunk harmadik része.

A magyar kormány harcos retorikája mindig Ukrajnára irányul, sosem az onnan menekülőkre. De hogy viszonyul az állam azokhoz az ukránokhoz, akik Magyarországon kezdtek új életet? Milyen lehetőségeik vannak, milyen kihívásokkal küzdenek? Cikksorozatunk második része.

Hányan jöttek, hányan mentek tovább, hányan maradtak? Miért nem érdeke senkinek, hogy kiderüljenek a valós számok? Cikksorozatunk első része.

A magyar állampolgárság miatt ezt nem tehették volna meg, mert az uniós jog szerint egy tagállam állampolgára nem kérhet menekült státuszt.

Az elmúlt két évben csak az ukrán menekültekre irányuló figyelem csökkent, az ő szükségleteik nem.

Ha ez igaz lenne, minden hatodik ember ukrán lenne jelenleg Magyarországon.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet friss kutatásából kiderül az is, hogy a menekültek mennyi ideig terveznek Magyarországon maradni.

Tízéves az Utcáról Lakásba! Egyesület, amely szociális munkájával egyre nehezebb viszonyok közt, egyre több lakhatási szegénységben élő embernek segít méltóságteljes életet élni.

A menekültek csak a 100E reptéri gyorsjáratot, a siklót, a nosztalgia járatokat és a hajókat nem használhatják ingyen.

Magyarország ezúttal már nincs közöttük.

Az épületet szándékosan gyújthatták fel.

Tiszakürtön és Tiszapüspökiben is kérdésessé vált a menekültek további elszállásolása.

Egész nyáron, személyazonosságukat igazoló okmány bemutatása mellett.

Kiállítások helyett menekült gyerekeknek szervezett programokkal nyitott a Szendvicsbár.