Több mint két év telt el azóta, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint 2024 februárjáig majdnem hat és fél millióan hagyták el Ukrajna területét, és szóródtak szét, főként Európában.

Az Ukrajnát elhagyók nagy része számára a kapcsolati háló jelentősen befolyásolta, hogy hova mennek. Magyarországon ugyan nem volt (és most sincs) olyan meghatározó, diaszpóra jellegű ukrán közösség, mint például Csehországban, de a Meta által az ENSZ rendelkezésére bocsátott kutatások szerint Varsó, Prága és Budapest volt sokáig az ukrán menekültek első három célpontja, nemcsak a közép-európai régióban, hanem a teljes Európát figyelembe véve. Bagaméri Dániel, az IOM magyarországi képviseletvezetője megkeresésünkre elmondta, az ukrán menekültek alapvetően városokban, nem országokban gondolkoznak – tehát Budapest volt a cél, nem Magyarország.

Ha megnézzük az UNHCR adatait, látható, hogy nemzetközi összehasonlításban Magyarországon viszonylag kevés menedékes státuszt regisztráltak. (A menedékes státuszt az Európai Unió az átmeneti védelem garantálására hozta létre, ideiglenes védelmet biztosít olyan embereknek, akik háború vagy humanitárius katasztrófa következtében tömegesen kénytelenek az országukat elhagyni, a szomszédos államok területére belépni.)

Számháború – hányan jöttek, hányan mentek tovább, hányan maradtak?