Tizedik hónapja veszítenek értékükből a fizetések, a júniusi keresetek alig haladták meg a múlt év végit

Júniusban sem ért véget a magyar fizetések tavaly szeptemberben kezdődött értékvesztése: a keresetek tizedik hónapja lassabban nőttek, mint az infláció, így a reálbér folyamatosan csökken – derül ki a KSH által csütörtökön közzétett kereseti statisztikákból. Ráadásul az előző hónapok enyhülő tendenciája után még gyorsult is a fizetések értékének erodálódása: a májusi –3 százalék után júniusban –3,4 százalék volt a reálkeresetek változása.

A KSH Stadat nevű adatbázisában található részletes adatokból az is kiderül, hogy

a fizetések júniusban az egy évvel korábbit ugyan 15-16 százalékkal haladták meg, de ezzel csak most érték utol a múlt év végi szintet.Tavaly decemberben a bruttó átlagkereset 563 218 forint volt, most júniusban 3606 forinttal, azaz 0,6 százalékkal több, 566 824 forint. A nettó átlagkeresetek ugyanilyen arányban, összegszerűen pedig 2398 forinttal haladták meg a múlt év végit: az akkori 374 450 forint után most 376 938 forint szerepel a KSH adatait.

Fontosabb azonban az átlagkeresetnél a mediánkereset: ez az az érték, aminél ugyanannyian keresnek többet, mint kevesebbet. Ez tehát pontosabb képet ad a nemzetgazdaság „jellemző” fizetési adatairól; egy nagyon egyszerű példával: ha öt emberből valaki 2 000 000 forintot, két valaki 300 000 forintot, további két valaki 200 000 forintot keres, akkor az átlagkereset 600 000 forint lesz (az összesen 3 000 000 forintnyi fizetés osztva öttel), míg a medián kereset 300 000 forint lesz (hiszen ha növekvő sorrendbe tesszük a fizetéseket, ezt kapjuk: 200 000, 200 000, 300 000, 300 000 és 2 000 000, vagyis a 300 000 lesz a középérték). A medián kereset tehát egy olyan kvázi átlagkereset, amit a kiugróan magas vagy alacsony értékek nem befolyásolnak.

A bruttó mediánkereset tavaly júniusban 389 238 forint volt, idén júniusban ennél 15,6 százalékkal magasabb, kereken 450 000 forintos értéken mérte a KSH. A nettó mediánkereset, tehát

az a jövedelem, amit jellemzően egy magyar munkavállaló hazavisz, idén júniusban 312 000 forint volt, mindössze 11,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban,amikor 280 800 forintos nettó mediánkeresetet rögzített a KSH.

Ez azt jelenti, hogy a magyar fizetések középértéke – még egyszer: amennyinél többet és kevesebbet is ugyanannyian keresnek – mindössze 31 200 forinttal emelkedett. Az év végihez képest pedig, mint látszik, szinte semmit sem változott. Decemberben nettó 309 100 forintot, azaz a júniusnál csak 2900 forinttal kevesebb volt a nettó mediánkereset.

Az is érdekes, hogy a mediánkeresetek és az átlagkeresetek hogyan viszonyulnak egymáshoz. Ha egy közösségben sokan keresnek relatíve jól, és egy kisebb csoport él szűkös anyagi körülmények között, akkor az átlagkeresetek alacsonyabbak lesznek, mint a mediánkeresetek. Ha egy közösségben (társadalomban) van nagyon jól kereső kisebb csoport, míg a többség szerényebb jövedelemből él, akkor az átlagkeresetek haladják meg a medián kereseteket.

Magyarországra ez utóbbi igaz: tavaly november óta a bruttó átlagkeresetek több mint százezer forinttal haladják meg a bruttó mediánkereseteket, de a nettókban is 53-73 ezer forintos különbségek láthatók. A nettókban idén nagyobbra is nőtt az olló: ebben az évben a nettó medián kereset 69-70 százaléka volt a nettó átlagkeresetnek, miközben a múlt év végéig még 72 százalék körül alakult ez a mutató.

Mindez egyben azt is jelenti, hogy a jellemző magyarországi nettó keresetek értéke még többet veszített az értékéből, mint a KSH által számolt átlagbér. Miközben ugyanis az átlagbér júniusban csak 3,4 százalékot csökkent, addig a nettó medián keresetek 4,5 százalékot veszítettek értékükből, hiszen a júniusi 20,1 százalékos infláció idején csak 15,6 százalékkal nőttek.