Miután Lázár János elmondta, hogy Horthy Miklós kivételes államfő, igaz magyar hazafi és hős katona volt, pontosabban úgy fogalmazott, hogy „manapság a politikában a mellébeszélésnek, sunnyogásnak, a hazudozásnak és a gyávaságnak nagy divatja van. Én azt gondolom, hogy világosan és egyértelműen kell beszélni: ma, akik itt összejöttünk, azok tisztelik Horthy Miklóst és emlékét”, az országos főrabbi reagált.
Frölich Róbert Facebookon azt írta, abban egyetért, hogy „világosan és egyértelműen kell beszélni”, de Horthy megítélésében már nem egyezik a véleményük. Bejegyzésében Horthy két leveléből idézett, mondván, hogy „ki beszélhetne világosabban Horthy Miklósról, ha nem ő maga?”.
Az első idézetet a kormányzó Teleki Pálnak írta 1940-ben: „Ami a zsidókérdést illeti, én egész életemben antiszemita voltam, zsidókkal sohasem érintkeztem. Tűrhetetlennek tartottam, hogy itt Magyarországon minden-minden gyár, bank, vagyon, üzlet, színház, újság, kereskedelem stb. zsidó kezekben legyen, és hogy a magyar tükörképe – kivált külföldön – a zsidó.” Arról írt, hogy szerinte nem szabad a zsidókat „egy-két év leforgása alatt kikapcsolni, és hozzá nem értő, leginkább értéktelen, nagyszájú elemekkel helyettesíteni, mert tönkre megyünk”. „Én hirdettem talán először hangosan az antiszemitizmust, azonban nem nézhetek nyugodtan embertelenségeket, szadista, oktalan megaláztatásokat, mikor még szükségünk van rájuk.”
A másik idézetet pedig, amit Frölich bejegyzésében közzétett, Horthy Hitlernek írta 1943-ban, miszerint elsőként emelt szót „a zsidók destruktív magatartása ellen”, és azóta megfelelő intézkedéseket tett befolyásuk visszaszorítására. „A zsidók fokozatos kikapcsolására vonatkozó további intézkedések folyamatban vannak, s amint meg lesznek teremtve elszállításuk feltételei, ezt végre is fogjuk hajtani.”
Frölich bejegyzésében úgy fogalmazott: „Világos és egyértelmű beszéd. Az összes ilyen beszéd miatt nem ismerhettem meg az apám családját, anyám családjának nagy részét. Meg lettek teremtve tudniillik a feltételek.” (Telex)