Ukrajna kész engedményeket tenni a kisebbségi jogok terén

Ukrajna kész engedményeket tenni a kisebbségi jogok, azon belül is konkrétan az ukrajnai kisebbségek anyanyelvi oktatásának ügyében, mondta Olha Sztefanyisina, az ország uniós csatlakozásáért felelős miniszterelnök-helyettes.

A kisebbségi oktatás ügyében Magyarország és Románia is folyamatosan bírálja Ukrajnát, ahol - alapvetően az orosz nyelv visszaszorítása érdekében - a hatályos, de végrehajtásában elvben felfüggesztett jogszabály jelentős mértékben korlátozza a kisebbségek anyanyelvi oktatását. A probléma részét képzi, hogy Ukrajna nem ismeri el őshonos kisebbségként a kárpátaljai magyarokat vagy a besszarábiai románokat, pedig aztán ők tényleg mindig ott éltek, még ha az elmúlt viharos száz évben jó párszor változott is, hogy éppen melyik országhoz tartozik a térség.

A kisebbségi oktatás ügye így mostanra az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésének legfőbb akadálya lett. Az unió állam- és kormányfői decemberi csúcstalálkozójukon dönthetnek leghamarabb a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, de Orbán Viktor magyar miniszterelnök többször is jelezte, hogy amennyiben az általa "magyargyűlölőnek" minősített kijevi kormány nem rendezi a kisebbségi jogok ügyét, meg fogja vétózni a csatlakozási folyamat megindítását.

Az ukrajnai kisebbségek jogainak védelmét amúgy az EU is elvárja, ez az egyike a csatlakozás feltételéül szabott hét nagy reformintézkedésnek. Sztefanyisina szerint az ukrán illetékesek a héten Magyarországgal és Romániával is tárgyalásokat kezdenek, melyek célja, hogy olyan, mindhárom fél számára elfogadható megállapodásra jussanak, mely egyaránt tekintettel van a kisebbségek igényére az anyanyelvi középfokú oktatásra, valamint a kijevi kormány igényére az ukrán nyelv védelmére. Sztefanyisina szerint az egyik ukrán feltétel, hogy a kisebbségi állampolgárok legalább annyira megtanuljanak alap- és középfokú tanulmányaik során ukránul, hogy a nyelvi zárványokon kívüli területeken is jó eséllyel helyezkedhessenek el, vagy ukrán nyelven is képesek legyenek felsőfokú tanulmányokat folytatni.

A Financial Times riportja szerint amúgy ukrán és uniós tisztviselők is attól tartanak, hogy Orbán, akit Oroszország szövetségesének tekintenek, valójában csak ürügyként használja az anyanyelvi oktatás ügyét, és nem megoldást keres, csak indokot arra, hogy megvétózhassa az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdését. Ugyanakkor tény, hogy az EU tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság állásfoglalása szerint Ukrajnának nem csupán a magyar és román, hanem az orosz ajkú kisebbség nyelvi jogait is garantálnia kéne - bár az ukrán nyelvtörvény kifejezetten az orosz nyelvhasználat visszaszorítását célozza. Sztefanyisina ez utóbbival kapcsolatban azt mondta, reményei szerint ez utóbbi probléma nem lehet akadálya a csatlakozási tárgyalások megkezdésének.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint Ukrajna a hét pontos reformcsomagból a sajtószabadságra és az igazságügy megreformálására vonatkozó kéréseket maradéktalanul teljesítette, a további öt pont - a kisebbségi jogok, a korrupcióellenes reformok, a pénzmosás elleni jogszabályok, az oligarchákkal szembeni törvények és az alkotmánybíróság reformja - állását ősszel fogják elbírálni.