Egy újonnan felfedezett levelezés arra utal, hogy a második világháború idején XII. Pius pápa részletes információkat kapott egy megbízható német jezsuitától arról, hogy a németek által megszállt Lengyelországban naponta akár 6000 zsidót és lengyelt is elgázosítanak. A dokumentum alááshatja a Vatikán érvelését, miszerint a pápa nem tudta ellenőrizni a náci atrocitásokról szóló diplomáciai jelentéseket, és ezért nem ítelte el azokat.
A vatikáni levéltárból származó, a Corriere della Sera olasz napilapban a hétvégén közzétett dokumentum valószínűleg tovább élezi a Pius örökségéről és a mostanra elakadt boldoggá avatási kampányáról szóló vitát. A történészek már régóta megosztottak Pius egyházfői teljesítményének értékelésében: támogatói ragaszkodnak ahhoz, hogy csendes diplomáciával mentett meg zsidó életeket, míg a kritikusok szerint hallgatott, miközben a holokauszt tombolt. (Valószínűleg mindkettő igaz egyszerre, Ferenc pápa pont azért tette kutathatóvá a vonatkozó anyagot, hogy árnyalt képet kapjon a nyilvánosság.)
A levelet Pius pontifikátusának újonnan megnyitott aktáiban találta meg Giovanni Coco vatikáni levéltáros, aki ezt hamarosan megjelenő könyvében is közli. Az 1942. december 14-én kelt levél feladója Lothar Koenig német jezsuita pap, a címzett pedig Pius titkára és régi bizalmasa. Aki történetesen szintén német jezsuita volt, és Koenig barátja. Ez azért fontos körülmény, mert a Piusz pápa megítéléséről szóló viták fontos kérdése, hogy hihető információk jutottak-e el a náci népirtásról közvetlenül a pápához.
A levéltáros szerint a dokumentum azért jelentős, mert részletes leírást tartalmaz a zsidók kiirtásáról, többek között a kemencékben történő megsemmisítésükről, méghozzá egy olyan jól értesült németországi egyházi forrástól, aki a katolikus ellenállás tagja volt, és aki egyébként titkos információkat tudott eljuttatni a Vatikánba. A németül írt levélben arról számol be, hogy a nácik naponta akár 6000 zsidót és lengyelt is megölnek, akiket a háború előtt Lengyelországban lévő, ma Ukrajnában található Rava Ruska városából a belzeci megsemmisítő táborba visznek.
Koenig levelének dátuma azért jelentős, mert ez bizonyítja, hogy egy igencsak megbízhatónak számító egyházi forrás is figyelmeztette Piusz irodáját a gettó kiürítésére. Amit az egyházfő végül, számtalan vonatkozó kérés ellenére, nem ítélt el, a megbízható információk hiányára hivatkozva. „Ennek a dokumentumnak az újdonsága és jelentősége ebből a tényből fakad: most már biztos, hogy XII. Pius pontos és részletes híreket kapott a német katolikus egyháztól a zsidók ellen elkövetett bűnökről” - mondta a levelet közzé tevő vatikáni levéltáros. Aki ugyanakkor megjegyezte: Koenig azt is szorgalmazta, hogy a Szentszék ne hozza nyilvánosságra, amit feltárt, mert féltette a saját és az információkat szolgáltató ellenállók életét. Piusz támogatói hasonlóan szoktak érvelni: a pápa a papjai elleni megtorlástól való félelem miatt nem tudott határozottan fellépni a nácik ellen. (Guardian)