Brüsszelben a tárgyalóasztalon van egy terv, amely szerint Magyarország szavazati jogának megvonása sem elképzelhetetlen az EU-ban

A Portfolió írta meg tegnap, hogy kisebb Európai Parlament, valamint a nemzeti vétójogok megszüntetése szerepel abban az intézményi reformtervezetben, amelyet a francia és német kormányok mutatnak be kedden. A Válasz Online cikke hosszabban ismerteti ezt a francia és német kormány által beterjesztett, „független szakértők” által írt tervezetet, amely az EU jelentős átalakulásáról vizionál. Ezt a tervet Berlin és Párizs sem tekinti a saját álláspontjának, ám jelzésértékű, hogy a két ország kormányának képviselői vitték be az Általános Ügyek Tanácsára.

A fontosabb megállapítások a tervezetből:

• A jogsértések egy bizonyos szintje és ideje után nem maradhat egy ország az EU tagja.
  
• A „hetes cikkely szerinti eljárást” sokkal keményebb büntetési rendszerré kéne fejleszteni. A javaslat szerint a Tanácsbéli szavazat megvonásához elég lehetne a tagállamok négyötödének egyetértése is - de ahogy a cikk is megjegyzi: több körben kellene ehhez, és Varsó és Budapest megígérték, hogy mindenképpen megvédik egymást egy ilyen büntetéstől.
• Sőt, ha öt éven át nem tudják eldönteni, hogy egy tagállamot felmentsenek-e az eljárás kezdetekor megfogalmazott vádak alól, akkor automatikusan járna ellenük a büntetés.
• Kiterjesztenék a többségi szavazásokat, lényegében megszüntetnék a vétójogot.
  
• Többféle szintű tagságot vezetnének be.

Az utolsó pont arról szólna, hogy más elbírálás alá esnének azok a tagországok, amelyek részei a schengeni zónának és az euróövezetnek is. Ők lennének az úgynevezett Belső Kör. A második szinten lennének az EU-tagok, köztük Magyarország is. Viszont csak az maradhatna itt is, aki betartja a jogállamisági előírásokat. A harmadik szinten a Társult Tagok lennének, például Norvégia, Svájc vagy a nemrégiben kilépett Egyesült Királyság. Lenne egy negyedik szint is, az Európai Politikai Közösség tagjai. Ezt a formációt Macron francia elnök találta ki, hogy külpolitikai-katonai szövetséget ajánljon az EU környékén lévő, de a tagságtól nagyon távol álló országoknak.

Bóka János, aki hazánkat képviseli az Általános Ügyek Tanácsában, azt mondta: „Teljesen nyilvánvaló, hogy ha az EU-nak 35 vagy 37 taggal kell működnie, akkor a működési rendszerének a jelenlegi formája nem fenntartható, de ezzel kapcsolatban a beszélgetések még csak most kezdődtek el, és nincsenek konkrét javaslatok az asztalon.” Azaz a magyar kormány legfeljebb ötletelésnek tekinti a csomagot.

A cikk címét a publikálás után frissítettük.