Fővárosi rakparttervek: a budai alsó rakparton teljesen, a pestin részlegesen maradna meg az autós forgalom

• A tervek szerint nem lesz teljesen autómentes a pesti alsórakpart, de a parkolók helyét visszaadnák a gyalogosoknak. A cél, hogy végig lehessen gyalogolni vagy biciklizni a rakpart Parlamenttől a Fővám térig tartó szakaszán.
• A panorámát zavaró hajókikötők áthelyezéséről is folynak egyeztetések, de a kettes villamos alatt lévő viadukttal is kezdenének valamit.
• A budai alsó rakpart biztosan marad autós övezet.

A Vigadó tér alatt, a jelenleg autómentes rakpartról nyíló, 2-es villamos alatti Viaduktban tartott sajtótájékoztatót Karácsony Gergely főpolgármester, a kabinetfőnöke, Balogh Samu, Sipka Gábor, a Magyar Autóklub főtitkár-helyettese és a Valyo képviselője, Lohász Cili. Az autómentes nap alkalmából mutatták be az Újjáéledő Rakpart 2030 terveit, amelyet a főváros 20 civil szervezettel egyeztetve közösen végez.

A tájékoztatót Karácsony Gergely kezdte egy prezentációval, amin bemutatta hogyan változott a rakpart szerepe 1853-tól 2023-ig.

„Ma a belvárosi Duna-part a legkevésbé méltó ahhoz az állapothoz, amit egy várostól várunk. Egyszerre van egy alulhasznosítás, egy rosszul hasznosítás és túlhasználat is, hiszen például a rakpartnak azon a részén, ahol a cipők vannak, rengeteg turista fordul meg, és nagyon méltatlan helyzetek alakulnak ki. Nyilvánvaló, hogy ahogy ma kinéz a rakpart, az semmilyen társadalmi szereplőnek nem jó. Ezen a helyzeten kéne változtatnunk, és az, hogy hogyan tegyük meg ezt, nyilván nagyon érzékeny kérdés, és egy nagyon sokrétű gondolkodást feltételez” – folytatta a főpolgármester.

Szerinte abban nincs vita a jelenlévő felek között, hogy egy sokkal zöldebb rakpartra van szükségünk, egy olyan rakpartra, amely nemcsak a közlekedést, hanem az élet más funkcióit is tudja szolgálni és segíteni.

Karácsony szerint a 2000-es évek eleje óta zajlik egy folyamat, amely során a rakpartnak igyekeznek új funkciót találni. Ő a választási programjában is azt vállalta, hogy időszakos megnyitásokkal másképp próbálják meg a rakpartot használni. Ezzel kapcsolatban indultak társadalmi egyeztetések is, mert Karácsonyék nem hisznek a felülről irányított városvezetési politikában.

A Város és Folyó Egyesület (Valyo) képviselője is arról beszélt, hogy az utóbbi években számtalan alkalom volt, amikor a rakpartot másképp használták, idén nyáron hétvégékre, és egy teljes hónapra is lezárták az autós forgalom elől. Ennek köszönhetően a terület ténylegesen tudott közösségi térként működni, ahol a gyerekek homokoztak, szülinapokat, esküvőket tartottak a parkolóból átalakított sétányon. Azt is monitorozták, hogy hányan használták más célra a rakpartot, amelyből az derült ki, hogy átlagosan naponta 10 ezer fő látogatott el oda.

A Magyar Autóklub főtitkár-helyettese, Sipka Gábor már ennél sokkal szűkszavúbb volt, de leszögezte, hogy bár úgy tűnhet, hogy az autósklub a rakpart átalakításában ellenérdekelt fél, de szerinte ez nem így van. Ennek ellenére, amikor Karácsony Gergely kabinetfőnöke a pesti alsó rakpart autós forgalmának korlátozásáról beszélt, vonogatta a szemöldökét, bár néha bólogatott is.

„A kezdetektől fogva részt veszünk abban a folyamatban, ami a rakpart hasznosításának újfajta módjáról szól, és az egész átalakítás tervezésében. Nagyon fontosnak tartom elmondani, hogy Budapest egy elég speciális helyzetben van, ami a közlekedést illeti: az utak kötöttek, a kapacitást nem lehet vég nélkül növelni. A rakpart jelenleg is egy nagyon fontos közlekedési tengely észak-dél irányban. A Magyar Autóklub nem ellenzi természetesen ezeket az átalakításokat, de abban igyekszünk közreműködni, hogy ez úgy történjen meg, hogy a város valóban mindenki számára élhető és jól hasznosítható tereket kínáljon” - fejtette ki Sipka Gábor.

Sipka azt mondta: megállapodtak a fővárossal, hogy első körben mérjék fel a tervezett átalakítások hatásait, és valós körülmények között tesztelve fognak döntéseket hozni.

A konkrét tervek

Balogh Samu ismertette a konkrét terveket. Azt mondta, hogy a rakpart átalakítását a víz felől érdemes kezdeni, ugyanis nem véletlen, hogy a város a Duna mellé épült, és a rakpart egyfajta rakodó part volt, ahol rendszeresen vásárt is tartottak.

„Éppen ezért végzi a főváros jelenleg a Duna-parti építési szabályzatnak a felülvizsgálatát, aminek az a célunk, hogy a hajósoknak is megfelelő, de a budapesti lehetőségét jobban szolgáló rakparti kikötői szabályozásunk legyen. Ez megteremti annak a lehetőségét, hogy jobban hozzáférhessünk a vízhez. Például egy olyan kiemelt célunk van, hogy ahol lépcsőzetes a rakpart, ahol tényleg le lehet sétálni a vízparthoz, ott lehessen élvezni azt a panorámát, amit a Duna és a budai oldal ad. Tehát a kikötőknek az elhelyezését ezek szerint kívánjuk felülvizsgálni” – emelte ki.

Ezután tért rá a rakpart legvitatottabb kérdésére: az autós közlekedésre. Arra, hogy a főváros az autóklubbal közösen monitorozza az autós forgalmat a rakparton, hogy megtudják, mekkora szerepe van annak a közlekedésben. „Azt mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy itt az átmenő forgalom helyett – ami nem a belvárost célozza, hanem tényleg csak áthalad ezen a részen – elsősorban a belső kerületeknek a kiszolgálásáról szóljon az autóforgalom”.

Hozzátette, hogy a budai rakpart domborzati viszonyai és egyéb tényezők miatt biztosan marad az autós forgalomé, ott nem látszik annak a lehetősége, hogy kiváltsák az átmenő forgalmat. A pesti rakparton szerintük azonban, lehetséges a közúti forgalomnak a szerepének a mérséklése, „mivel vannak olyan alternatívák, amelyek ezt tudják biztosítani.”

A tervek szerint a rakpartnak lenne egy olyan rövid szakasza, ahol csak a logisztikai forgalom, vagyis mentők, tűzoltók haladhatnának át. A megállapodás alapján viszont ennek a megépítése csak akkor történhet meg, hogyha a közösen kialakított monitoring rendszer igazolja a város közlekedésének a működőképességét.

A konkrét tervek térképen:

A fővárosnak a fókuszában elsősorban a gyalogos köztereknek és a zöld területeknek a kialakítása áll, mivel azt gondolják, hogy az alsó rakpart Budapest legszebb panorámájú része. Szintén tervben van a sajtótájékoztatónak is helyt adó viadukt újrahasználása, ahol 1894-től egy vendéglő működött Csillag Illés néven. Balogh szerint a hely egy rejtett kincs, aminek a létezéséről kevés budapesti tud. Elképzelhetőnek tartja, hogy a régi vendéglő helyén nyilvános mosdót, új vendéglátóhelyiséget, vagy valamiféle raktárt hozzanak létre a projekt keretében.

Balogh kiemelte, hogy bár a pesti rakpart egy 10 kilométeres szakasz, ami a Duna Arénával kezdődik és az atlétikai stadionnal zárul, de a projekt most elsősorban az országház és a Fővám tér közötti szakaszra koncentrál. Első orban azokon a szakaszon tud elsőként megindulni a kivitelezés, ahol a szereplők között konszenzus van, ez tehát nem a teljesen autómentes szakasz. De csak ekkor jött a feketeleves: Balogh elmondta, hogy a projekt uniós pénzből tudna megvalósulni, amihez viszont a kormánynak meg kellene egyeznie az Európai Bizottsággal a vitás kérdésekben.