Országos méretű közúti kartellezést tárt fel a GVH

„Pont került egy régóta húzódó kartellügy végére. A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy az útjelfestéssel és közúti táblázással foglalkozó vállalkozások nagy része felosztotta egymás között a hazai piacot 2012 és 2014 között. A nemzeti versenyhatóság mintegy 300 milliós bírságot szabott ki 17 vállalkozásra az ország teljes területét lefedő sorozatos összejátszások miatt, egyes felelősöknek pedig büntetőjogi következményekkel is szembe kellett nézniük” - olvasható a GVH közleményében.

Rigó Csaba Balázs, a versenyhivatal elnöke azt a versenyjogi szállóigét ismertette, amely szerint a kartell voltaképpen „lopás fényes nappal”, a közpénzeket érintő kartellek pedig a lehető legsúlyosabb versenyjogi jogsértésnek minősülnek, melyek bizonyos esetben akár büntetőjogi következményekkel is járhatnak: a közbeszerzéseket, illetve közpénzeket érintő kartell nem más, mint lopás az ország lakosságának közös kasszájából.

A nemzeti versenyhatóság 2015-ben indított vizsgálatot, mert a gyanú szerint a forgalomtechnikai tevékenységeket érintő tenderek résztvevői összejátszottak egymással. A versenyfelügyeleti eljárás feltárta, hogy az érintett vállalkozások egyeztették a tenderekre beadandó ajánlati áraikat, a nyertes személyét, illetve a munkákkal kapcsolatos kompenzációkat – ezáltal felosztották maguk között a hazai piacokat a 2012 és 2014 közötti időszakban.

A vizsgálat alapján a regionális szintű jogsértések kiterjedtek egyes országos tenderekre, sőt, a közbeszerzési eljárások mellett egyéb (értékhatár alatti, illetve magánszereplők által kiírt) versenyeztetési eljárásokra is.

A jogsértések együttesen lefedték az ország teljes területét, a piac versenyellenes felosztásában pedig a hazai, útjelfestéssel és táblázással foglalkozó vállalkozások túlnyomó többsége érintett volt.

A kartell résztvevői nem csupán a hazai versenyszabályokat sértették meg, hanem az Európai Unió működéséről szóló szerződés kartelltilalmát is, mivel magatartásuk érinthette a tagállamok közötti kereskedelmet.

Az economx idézi a GVH sajtótájékoztatóján bemutatott levélrészleteket, amelyek alapján a résztvevők egyrészt nyilvánvalóan tudatában voltak a cselekedeteik törvénysértő voltával, másrészt annyira biztonságban érezték magukat, hogy erről nyíltan leveleztek. Néhány példa:

• „az alábbi árajánlatot küldtem az érintett cégnek. Az a kérésem, hogy egy kicsit átfogalmazva és +11% és +14% felárral küldjetek két eltérő árajánlatot, hogy meg legyen nekik a három cégtől az árajánlatuk.”
• „Az árajánlatoknak magasabb árral kell szerepelniük az általam elkészített (mellékletben lévő) ajánlatnál. […] Köszönöm a segítséget! Kérlek, hogy a jelen levelet majd töröljétek!”
• „Kérnénk szépen egy ellenárajánlatot.”
• „BAZ megyéből telephely táblák átfóliázására fognak ajánlatot kérni. Az általunk adott ártól legyetek szívesek magasabbat adni.”
  

A vizsgálat – elsősorban rengeteg szereplője, illetve az érintett tenderek nagy száma miatt – különösen bonyolultnak számított, még a hagyományosan komplexnek minősíthető kartellügyek között is. A 8 évig tartó eljárás során több mint 1100 aldokumentumból álló hatósági akta gyűlt össze, a GVH pedig több, mint 6 évet volt kénytelen várakozni különböző adatközlésekre, illetve az ügyhöz kapcsolódó bírósági eljárások befejeződésére. Utóbbiak közül kiemelhető az a 4 évig tartó büntetőper, amelynek lezárultáig a GVH kénytelen volt felfüggeszteni a versenyfelügyeleti eljárását 2018 és 2022 között. A feltárt kartell ugyanis nem csupán versenyhatósági következményeket vont maga után, hanem egyes, közbeszerzéssel kapcsolatos elemei bűncselekménynek is minősültek a Fővárosi Törvényszék döntése szerint.

A GVH Versenytanácsa az elkövetett jogsértések értékelésekor kiemelten súlyosító körülményként értékelte, hogy azok a legtöbb esetben közpénzeket is érintő beszerzési eljárások felosztására irányultak, számos esetben pedig a vállalkozások vezető tisztségviselői is részesei voltak.

A hatóság ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe egyes résztvevők együttműködését, ugyanis a vállalkozások közel fele – ún. egyezségi eljárás keretében – teljeskörűen elismerte a jogsértést. A versenyhatóság végül az ügyben 17 cégre szabott ki bírságot, összesen 284,8 millió forintos összegben - zárul a közlemény.

Hogy önmagában a pénzbírságnak mekkora visszatartó ereje van, az kérdéses, hiszen a legnagyobb büntetések 60-70 millósak voltak olyan cégeknél, amelyek árbevétele tavaly egy-, illetve kétmilliárd forint körül volt. De volt olyan, tavaly 150 milliós forgalmú cég is, amely 250 ezres versenyfelügyeleti bírságot kapott.