Magyarországon többségbe kerültek azok, akik fizetésről fizetésre élnek
Egy év alatt közel 20 százalékponttal nőtt azoknak az aránya Magyarországon, akik egy havi jövedelme nem fedezi a megélhetéshez szükséges költségeiket és egy havi megtakarítással sem rendelkeznek – derült ki az Intrum Európai Fogyasztói Fizetési Felméréséből. Nem csoda, hogy a magyar válaszadók Európában a legpesszimistábbak az áremelkedésekkel kapcsolatban: 90 százalék szerint a következő fél évben még magas inflációra számíthatunk.
A 20 országban (az Európai Unió tagállamai és szomszédos államok), több ezer fogyasztó megkérdezésével felvett adatok szerint az áremelkedések a legtöbb országban jelentősen rontják a családok megtakarítási képességét és a megtakarítások, jövedelmek arányát.
Tavaly Európában összesen a válaszadók 28 százaléka mondta azt, hogy egy hónapnyi, vagy annál is kevesebb bérének megfelelő kiadást tudna csak vállalni anélkül, hogy eladósodna. Idénre tovább romlott a helyzet. 9 százalékponttal több európai háztartás, azaz már 37 százalék rendelkezik legfeljebb egy havi jövedelemnek megfelelő megtakarítással.
Magyarországon a KSH adatai szerint tavaly és az idei év lezárt hónapjaiban az EU többi tagországát meghaladó mértékű volt az infláció. Az Intrum adatai szerint a magyarok 90 százaléka számolt be arról, hogy az infláció negatívan érinti háztartása pénzügyeit. Ez a legmagasabb szám Európában, megelőzve Görögországot (87 százalék) és Olaszországot (szintén 87 százalék). Összehasonlításképpen, az európai átlag 82 százalék volt. A növekvő kiadások miatt jelentősen csökkent az az időtartam, amit egy esetleges jövedelemkiesés esetén át tudnak vészelni a családok a megtakarításaikat felhasználva. 2021-ben a magyar fogyasztók 33,24 százalékának nem volt elegendő megtakarított pénze egyhavi kiadásainak fedezésére. 2022-ben már 35 százalék volt az érintettek aránya, 2023-ra ez az arány elérte a 53 százalékot.
„A fejlett államok gazdaságainak növekedését elsősorban a belső piaci kereslet hajtja” – mondta Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója. „Nem véletlen, hogy az Intrum által mért fizetőképességi adatok alakulása jellemzően előre jelzi a GDP dinamikáját. A mostani adatok csökkenő fizetőképességet jeleznek előre, ami visszatarthatja a gazdasági növekedést.”
Az egyre csökkenő megtakarítások aránya szoros összefüggésben van az inflációval, és azoknak az embereknek az aggodalmaival, akiknek nehézkes megoldani a mindennapi pénzügyeiket. A magyar válaszadók körében végzett felmérés szerint Európa-szerte a magyarok a legpesszimistábbak az inflációval kapcsolatban. Az adatok szerint 90 százalékuk arra számít, hogy a következő fél évben még magas marad az infláció. Üveges Judit szerint már többségbe kerültek azok, akik fizetésről fizetésre élnek. Emiatt súlyos szociális válságot idézne elő például, ha növekedne a munkanélküliség. A magyar és az európai fogyasztók erre főleg extra kiadásaik csökkentésével reagálnak: igyekeznek kevesebb készételt vásárolni, kevesebbet költenek ajándékokra vagy utazásokra. Magyarországon rendkívül nagy mértékben növekedtek az árak, emiatt az európai átlaghoz képest kevésbé várható a kiadások csökkenése. Üveges Judit szerint leginkább azért, mert a jelenlegi kiadásaikon már nincs mit lefaragni.
Emellett Európában Magyarországon az egyik legnagyobb a hitelek elutasításának aránya – az Intrum elmúlt évben készült kutatásai rendre azt mutatták, hogy a magyar lakosság alapvetően szkeptikus a hitelvelvétellel kapcsolatban. A magyar válaszadók további 41 százaléka arra készül, hogy fizetésemelést kérjen, vagy akár jobban fizető munkát keressen.
A magyar válaszadók között tavaly óta 4 százalékponttal (17-ről 21 százalékra) nőt azoknak a száma, akik kettő vagy több számlát nem tudtak kifizetni időben. Az érintettek fele ráadásul azt mondja, rendszeresen előfordul, hogy nem tudja időben fizetni a számláit.