Arra, hogy az általuk ismert iskolákban hogyan változott a helyzet az elmúlt években, a megkérdezettek több mint fele válaszolta azt, hogy rosszabb lett – írja a Népszava a Publicus felmérése alapján.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint gyakorlatilag annyira kevés a pályaelhagyó pedagógusok száma, hogy az ki sem fejezhető százalékos arányban, de a Népszava megbízásából készített reprezentatív közvélemény-kutatásából kiderült, hogy azoknak a többsége (54 százalék), akiknek van iskoláskorú, állami oktatási intézménybe járó gyerekük, úgy látják, érzékelhető tanárhiány van az intézményekben.
A megkérdezettek 38 százaléka válaszolt úgy, hogy nincs pedagógushiány abban az intézményben, ahova a gyerekük jár, további 8 százalék pedig vagy nem válaszolt, vagy nem tudja.
A megkérdezettek többsége, 51 százaléka igennel felelt arra a kérdésre is, előfordult-e olyan, hogy tanórák maradtak el szaktanárok hiánya miatt. A nemmel válaszolók aránya 37 százalék. A Publicus felmérésében megkérdezettek 47 százaléka jelezte, tud arról, hogy nyugdíjas pedagógusok is tanítanak abban az iskolában, ahova gyerekük jár. A nemmel válaszolók aránya 20 százalék, 33 százaléknyian pedig vagy nem tudják, vagy nem akarták elmondani.
Egyetemista pedagógus-hallgatókról kevesebben tudnak: 26 százalék válaszolt igennel, 27 százalék nemmel a kérdésre, hogy tanít-e az iskolában tanárszakos egyetemista. 47 százalék nem tud erről vagy nem válaszolt.
A parlament nyáron fogadta el a pedagógusok új életpályájáról szóló státusztörvényt, ami miatt sok pedagógus döntött úgy, hogy megszünteti jogviszonyát. A felmérésben megkérdezettek 55 százaléka igennel felelt arra a kérdésre, hogy nyáron vagy szeptemberben mondott-e fel tanár gyereke iskolájában, 39 százalékuk pedig ismer olyan pedagógust is, aki kifejezetten a státusztörvény miatt mondott fel.
A kérdésre, hogy az általuk ismert iskolákban hogyan változott a helyzet az elmúlt években, a megkérdezettek 56 százalék válaszolta azt, hogy rosszabb lett, 37 százalék szerint nem változott, 4 százalék szerint jobb lett. Ebben a kérdésben viszonylag nagy a politikai megosztottság: leginkább az ellenzéki szavazók (79 százalék) szerint lett rosszabb az iskolák helyzete, 21 százalékuk szerint nem változott semmi. Azt egy ellenzéki szavazó sem gondolja, hogy bármi javult volna. A Fidesz-KDNP támogatóinak 34 százaléka érzi úgy, hogy romlott a helyzet, többségük (57 százalék) szerint nem történt változás, 5 százalékuk viszont úgy érzi, jobbak lettek az iskolai körülmények. A bizonytalanok körében 49 százalék azoknak az aránya, akik szerint romlott az iskolák helyzete, 38 százalék nem érez változást, és vannak 4 százaléknyian, akik szerint javulás történt.