Rétvári Bencét, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárát az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kérdezték arról, körülbelül hány pedagógus adhatta már be a felmondását a státusztörvény hatására.

Szeptember 15-től 29-ig jelezhetik a pedagógusok, hogy elfogadják-e az új szerződésüket, amely már a törvény értelmében fogant, és amelyből béremelésükről is tájékoztatják őket.

Rétvári szerint a jövő hét közepére lehet majd pontos számokat látni. „De az látható, hogy nyáron is ezrelékekben volt mérhető, tehát nagyon kis rész volt, ott is volt egy időtartam, amikor az új törvény miatt valaki megszüntethette a jogviszonyát... ugye a szakszervezetek nagy kampányt csináltak, hogy mondjanak fel akkor az emberek, nyomtatványokat töltöttek fel az internetre, hogy töltsék ki, és most a nyáron mondjanak fel, elmaradt akkor is a felmondási hullám, most sem látható, hogy ebből a nagyságrendből elmozdulna az, aki megszünteti a jogviszonyát” - fogalmazott Rétvári. A mostani időszakkal kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: „De ami eddig bejött, abból ugyanez az ezrelékes nagyságrend látható, tehát még a százalékos nagyságrendben sem fejezhető ki.”

Mármint a távozó pedagógusok száma. Arra a kérdésre, van-e pedagógushiány Magyarországon, vagy nincs, Rétvári kitérő választ adott.

„Ez egy relatív fogalom, ugye a baloldal, pártok, szakszervezetek, szervezetek dobálóznak számokkal, volt, amikor azt mondták, hogy 16 ezer, tavasz környékén, akkor nyáron azt mondták, hogy 7 ezer, akkor a nyár végén azt mondták, hogy 20 ezer, a tanév kezdetén azt mondták, hogy 34 ezer, összevissza dobálóznak számokkal. Tehát nyilván ezek túlzó, talán érzelmektől fűtött mondatok... De sose mondják meg, hogy mihez képest.”

Majd a tanár/diák arányt hozta fel, mondván, az Eurostat adatai szerint csupán hét országban van több tanár, mint Magyarországon, de jóval több ország van, ahol kevesebb a pedagógus.

És bár többszöri visszakérdezésre sem volt hajlandó kimondani, hogy van-e pedagógushiány, annyit azért mondott még ezzel kapcsolatban:

„Mindenkinek van egy olyan ismerőse, akinek a gyerekének az iskolájában pedagógust keresnek az év elején, vagy ahol hosszabb távon helyettesítenek, de ez nem egy új jelenség.”Az államtitkár szerint ha valahol javítani kell, az a bérek kérdése. Ezt azonban nemcsak költségvetési forrásból kívánják megtenni, hanem európai uniós forrásól is.

Ahogy azt mi is megírtuk, a beígért 10 százalékos emelés helyett sokan most csak 5 százalékos, vagy még annál is kevesebb béremeléssel szembesültek, amikor kézhez kapták a szerződésüket.

A pedagógushiányról azonban valóban nem tudunk egzakt számokat mondani.

Amit biztosan tudunk, hogy június eleje és július vége között a státusztörvény miatt 455 tanár mondott fel.A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadott egy adatsort arról, hogy 2023 második negyedévében az oktatásban összesen 7620 pozíció volt betöltetlen (ebbe viszont beletartoznak az egyetemi oktatók és a céges oktatók is), ezt viszont a Belügyminisztérium azzal ütötte el, hogy egyre nő a nem teljes állásban foglalkoztatott, „csak” óraadó pedagógusok száma az iskolákban, így a KSH adata nem tekinthető relevánsnak.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nemrég közölte:

a 2020/21-es tanévben 20 587 pedagógus hiányzott az oktatásból, ha hozzávesszük a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők létszámát is, akkor már 34 618 fős hiány jön ki.Ez az adat azonban hangsúlyozottan korábbi, vagyis 4 tanévvel ezelőtti.Hogy azóta hányan hagyták el a pályát, és hányan teszik ezt épp ezekben a napokban, azt csak később tudjuk majd meg.

Ám miközben Rétvári a tanárhiány kapcsán nemzetközi statisztikákra, és a tanár/diák arányra mutogat, érdemes megemlíteni, hogy bár fel lehet tölteni a létszámot (akár egyetemistákkal, akár nyugdíjas, óraadóként dolgozó pedagógusokkal), ez nem változtat azon a tényen, hogy helyenként már drámaórát tartanak angol helyett, míg máshol magyartanár tanítja az éneket, van, ahol nincs rajz, és még sorolhatnánk az anomáliákat. Minderről egyébként itt írtunk korábban.

Az interjú itt megnézhető: