(Borítókép: Palesztin nő várakozik a rafahi határátkelőnél - IBRAHEEM ABU MUSTAFA/REUTERS)
Hétfőn meg kellett szakítani a Knesszet első őszi ülését, mert vita közben megszólaltak Jeruzsálem légvédelmi szirénái. A képviselők 40 perces szünet után térhettek vissza az ülésterembe.
Hétfő délután az ENSZ palesztin menekülteket segítő szervezete (UNRWA) arról számolt be, hogy Hamászhoz köthető személyek üzemanyagot és orvosi felszereléseket foglaltak le a szervezet Gázavárosban található telephelyén. Ugyanakkor az erről szóló közleményt nem sokkal később magyarázat nélkül törölték. Ezután az UNRWA közölte, hogy nem történt fosztogatás a raktáraiban. A korábbi hírt megalapozó képek pedig azt ábrázolták, ahogy a raktárból a partnereikhez szállítják a felszereléseket.
A közlemény múdosítására az izraeli külügyminiszter azt írta: „Várj, UNRWA, a Hamász a Twitter-fiókododat is feltörte? Vagy csak félsz, hogy csalódást okozol a terrorista barátaidnak?” Az izraeli hadsereg pedig kitart amellett, hogy a hamász üzemanyagot és orvosi felszerelést lopott a gázai UNRWA-tól. Szerintük ennyi üzemanyaggal hat nepg lehetne működtetni a helyi víztisztítókat. (Haaretz)
Mivel a kolumbiai hadsereg a fegyverei nagy részét Izraeltől szerzi be, kellemetlenül érintheti őket, hogy az izraeli vezetés vasárnap leállította a szállítmányokat Gustavo Petro elnök háborúval kapcsolatos megjegyzései miatt. Amikor egy hete az izraeli védelmi miniszter, Joáv Galant bejelentette a teljes ostromot a Gázai övezet ellen, és azt mondta, hogy emberállatok ellen harcolnak, a szociáldemokrata kolumbiai elnök, aki korábban gerilla is volt, azt írta a közösségi oldalán a Gáza elleni válaszcsapásokról, hogy „a nácik is ezt mondták a zsidókról”.
Majd arról írt, hogy demokratikus népek nem engedhetik meg, hogy a nácizmus újra teret nyerjen a nemzetközi politikában. Az „ellenséges és antiszemita” bejegyzések miatt az izraeli külügyminisztérium berendelte a kolumbiai nagykövetet. (Times of Israel)
Az Európai Unió fokozza a palesztin népnek nyújtott sürgősségi támogatását, ennek keretében humanitárius légihidat létesít Gáza megsegítésére, ami több Egyiptomba irányuló járatból áll, hogy életmentő készleteket juttasson el a Gázában működő humanitárius szervezetekhez. Az Európai Bizottság közleménye szerint az első két járat ezen a héten indul, amik az UNICEF humanitárius szállítmányait, többek között ideiglenes lakhatást biztosító feleszereléseket, gyógyszereket és higiéniai csomagokat szállítanak. Az Európai Bizottság szombaton azonnali hatállyal megháromszorozza, azaz 50 millió euróval több mint 75 millió euróra emelte a Gázának nyújtott humanitárius támogatását. Az EU 2000 óta nyújt humanitárius támogatást a rászoruló palesztinoknak. Az EU humanitárius segélyeit kizárólag bejegyzett humanitárius szervezeteken keresztül továbbítja és juttatja el a rászorulókhoz. Az EU partnerszervezetei kötelesek betartani a legszigorúbb szabványokat, beleértve a jelentéstételi követelményeket is. (via MTI)
A BBC gázai tudósítója szerint hétfőn a Gázai övezet és Egyiptom közötti rafahi átkelő környékét, ahol tömegek gyűltek össze arra várva, hogy Egyiptom felé menekülhessenek. Abezsámoló szerint átkelő gázai oldalán egy épület és az út is megsérült. Az amerikai kormány napok óta győzködi az egyiptomi vezetést, hogy legalább egy rövid időre nyissák meg az átkelőt.
A sebesültek száma pedig tízezer felett, mióta Izrael támadást indított a régió ellen, jelentette a gázai egészségügyi minisztérium.
Az izraeli belbiztonságért felelős Shin Bet vezetője, Ronen Bar a titkosszolgálat dolgozóinak írt levelében vállata magára a felelősséget azért, mert nem tudták megakadályozni október 7-én a Hamász támadását, és csak gyenge jelnek vették a fegyveresek mozgolódását a határ túloldalán.
Ők lőtték ki a rakétákat, amelyek többször is félbeszakították a Knesszet ülését. A Hamász egyik szárnya azt közölte, hogy ezekkel a támadásokkal arra reagáltak, hogy Izrael „civileket vett célba”.
(BBC)
4121 ember szorult orvosi ellátásra a háború kitörése óta Izraelben. Közülük 26-an kritikus, 311-en súlyos, 720-an pedig közepesen súlyos állapotban vannak. Hétfő óta 344 sebesültet ápolnak kórházban, köztük 82 állapota kritikus, 178-é közepesen súlyos. A sebesültek jelentős része szorongásos problémákkal küzd.
(Haaretz)
Úgy tűnik folytatja a légvédelmi riadók miatt félbeszakadt ülését a Knesszet, ahol a helyi és önkormányzati választások elhalasztásáról döntöttek ellenszavazat nélkül. Ha a javaslat a Knesszet egyik bizottságán is átmegy, akkor három hónappal csúsznak a választások.
(Haaretz)
A Hezbollah közölte, hogy öt izraeli állást vett célba Észak-Izraelben. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) korábban közölték, hogy viszonozták a tüzet. Később kiderült, hogy az IDF-állások mellett az tanokat is támadtak, mire az IDF a lövések forrásait vette célba.
Az IDF és az izraeli védelmi minisztérium hétfőn bejelentette, hogy evakuálja a libanoni határ mentén fekvő 28 település lakóit kétkilométeres körzetben.
„A nevén kéne neveznünk. Pogrom volt” - mondta a Hamász támadásáról az alsóház ülésén Rishi Sunak brit miniszterelnök. Azt is közölte, hogy a háború kitörése óta legalább hat brit állampolgár meghalt a régióban, tíz pedig eltűnt. Sunak hozzátette, hogy Izraelnek a nemzetközi humanitárius joggal harmóniában kell megvédenie magát. A brit kormány újabb millió fontos tétellel támogatja a palesztin népet, jelentette be. „Támogatnunk kell a palesztin népet, mert ők is a Hamász áldozatai” - mondta.
(Haaretz)
Az amerikai külügyminisztérium a találkozóról szóló közleményben hangsúlyozta, hogy támogatják Izrael jogát az önvédelemre a Hamász terrorizmusával szemben, illetve megerősítették, hogy az Egyesült Államok a kormány „rendelkezésére bocsátja mindazt, amire szüksége van polgárai védelméhez”. A találkozón szó esett a Hamász által túszul ejtett személyekről is.
Blinken négy napon át turnézott a régióban. Járt Jordániában, Katarban, Bahrainban, az Egyesült Arab Emírségben, Szaúd-Arábiában és Egyiptomban is. A turné célja a BBC szerint az volt, hogy a környező országokkal egyeztetve találják ki, hogyan mi lenne a humanitárius segítségnyújtást legjobb módja a Gázai övezet lakóinak, illetve hogy hogyan oldják meg a külföldi állampolgárok evakuálását. Az is cél lehetett, hogy az amerikaiak a régió tudtára adják, hogy az USA elriasztja Iránt a beavatkozástól, illetve hogy jelenlétükkel próbálják megakadályozni a további eszkalációt.
(BBC)
Egy perc néma csenddel kezdett a Knesszet téli ülésszaka, ahol mielőtt megszólaltak volna a szirénák, Isaac Herzog elnök arról beszélt, hogy „az izraeli közvélemény bizalmatlan, az államnak pedig az emberekhez kell igazodnia”. A bizalmi válság helyreállításához szerinte a konfliktusban érintett közösségek rehabilitációjára lenne szükség, az emberek pedig azt követelik „hogy meghallgassák őket; követelik a segítő kezet”.
„Ellenfeleink buzgón keresik a megosztottság jeleit”- mondta.
Benjamin Netanjahu szerint „sok a kérdés a katasztrófával kapcsolatban”, és vállalja, hogy minden szempontot ki fognak vizsgálni. Kifejtette, hogy a nemzet egy cél, a győzelem érdekében egyesült - utalva a válságkormányra, ahol az ellenzék is jelen van. „Győzni fogunk, mert a puszta létünkről van szó a régióban, amely tele van sötét erőkkel. A Hamász az Irán és a Hezbollah gonosz tengelyének része. Céljuk, hogy a Közel-Keletet a káosz szakadékába taszítsák” - mondta.
Jair Lapid ellenzéki vezető arról beszélt, hogy az izraeli demokrácia és a biztonság összefüggenek. Azt mondta az ország mindig is az hirdette a világnak, hogy ők „az egyetlen demokrácia a Közel-Keleten”, és hogy ők „a legerősebb ország a régióban”.
„Elfelejtettük, hogy ez a két dolog nem független egymástól, hanem ok és okozat”- mondta.
Az üléssel egyidőben Izrael középső régiójában, Jeruzsálemben és Tel Avivban is megszólaltak a bombázást jelző szirénák.
(Haaretz)
