Nőhet az állami befolyás az új szerb médiatörvény hatására, épp a választások előtt

Az ellenzék, külföldi és belföldi megfigyelők és médiaszakértők is kritizálták a szerb parlament által elfogadott, közérdekű tájékoztatásról és a médiáról szóló törvényt. A kritikusok attól félnek, nőhet az állam befolyása a médiában, nem sokkal a decemberi előrehozott választások előtt.

A törvény első pillantásra mintha pont ezt akarná elkerülni. Kimondja, hogy a médiatartalmak kiadója vagy előállítója „sem közvetlenül, sem közvetve nem lehet a köztársaság, autonóm tartomány vagy helyi önkormányzati egység, illetve olyan intézmény vagy jogi személy, amely részben vagy egészben állami tulajdonban van, azaz amelyet részben vagy egészben állami bevételekből finanszíroznak”.

Csakhogy a törvény kivételt tesz azokban az esetekben, amikor a médium alapítója „az elektronikus médiát szabályozó törvénnyel összhangban elektronikus hírközlési tevékenységet folytató tőketársaság”. Ez a kivétel pedig a gyakorlatban lehetővé tenné az állam számára, hogy a Telekom Szerbia távközlési vállalaton keresztül - mivel többségi részesedéssel van jelen - legálisan birtokolja és ellenőrizze a médiát.

A törvénytervezetre reagálva az ellenzék egy része hétfőn nyilatkozatot adott ki, melyben elítélték a törvényt. Szerintük a törvénytervezetet „az első nyíltan revizionista törvény”, „amely visszaállítja az állami tulajdont a médiában, ellentétben állva a modern európai normákkal”. A nyilatkozat szerint a törvény a Telekom Szerbiát „a jövőbeni állami média-propagandagépezet központjává” teszi. Jelenleg a Telekom Szerbia leányvállalatok hálózatán keresztül tulajdonol több TV csatornát is - illegálisan. A törvényjavaslattal azonban ez megváltozik.

Az uniós jog szerint nem törvénytelen, hogy az államok médiaszolgáltatókat birtokoljanak, de nem gyakori. A nemzetközi megfigyelők szerint Szerbiában egyre gyakoribb az állami beavatkozás a médiában. A Riporterek Határok Nélkül 2023-as Sajtószabadság Indexében az Európai Unió és a Balkán régiójában Szerbiában esett a legnagyobb mértékben a sajtószabadság minősítése.

Az Európai Unió megfigyelői számára érdekes lehet, hogy a törvénytervezet ellentmond a szerb kormány, a médiaszervezetek és a civil társadalom által elfogadott, az EU által 2020-ban jóváhagyott médiastratégiai irányvonalaknak. (BalkanInsight, Euractiv)