54 éves korában elhunyt Matthew Perry amerikai-kanadai színész.
1994-ben, 25 évesen kapta meg Chandler Bing szerepét a Jóbarátokban, minden idők egyik legismertebb és legsikeresebb sorozatában. És bár karrierje során számos más sorozatban és rengeteg (jobb-rosszabb) filmben is játszott, mégis ez volt az a szerep, amellyel örökre összefonódott az élete.
Hogy mennyire volt ikonikus ez a szerethető, bénácska, de jóindulatú és szarkasztikus figura, azt a rajongóknak nem kell magyarázni, de talán jól érzékelteti, hogy ha rákeresünk Chandler legviccesebb pillanataira, csak angol nyelven több mint 18 millió találatot ad a Google, kevesebb mint 1 másodperc alatt.
Chandler megkerülhetetlen volt, amit talán a legjobban az a rajongói epizód mutat be, ami arról szól, milyen lenne a másik 5 jóbarát élete, ha meghalna.
Igen, ez egy olyan, alig több mint negyedórás epizód, amelyet egy rajongó készített, a meglévő részekből összevágva. A lényeg: Chandlert elüti egy fagyiskocsi, a többiek pedig megpróbálnak élni nélküle. Csak nem nagyon tudnak.
Monica például inni és drogozni kezd, és összejön Joey-val. A többit érdemes megnézni, tényleg nem hosszú, és egy dologra tökéletesen rámutat:
Chandler nélkül semmi sem működik, vele viszont minden egy kicsit jobb, szebb, elviselhetőbb, még akkor is, ha neki magának küzdenie kell azért, hogy fennmaradjon belőle bármi. Matthew Perry tavaly megjelent önéletrajzi könyvében írt arról, mit jelentett neki ez a szerep, és hogy mennyire sokat adott belőle önmagából: a saját küzdelmeiből, traumáiból, az életét kísérő nehézségekből, amelyeket valahogy képes volt mégis úgy megjeleníteni és átérezhetővé tenni, hogy mindig szerethető maradjon.
Arról, hogy a legtöbbször még saját kollégái sem voltak tisztában azzal, milyen poklokat él meg éppen. Hogy súlyos függőségei és az ezekből fakadó egészségügyi problémái hogyan emésztették fel, gyerekkori traumái hogyan határozták meg az életét, hogyan nem tudott megbirkózni a hírnévvel, és hogyan került egyre mélyebbre. „Egy szörnyeteg lakik az agyamban, egy szörnyeteg, ami mindenáron rá akar venni, hogy dobjam csak be az első italt vagy bogyót, hogy aztán felfalhasson”– írta például egy helyen. Küzdelmeinek sorát olvasva óhatatlanul az járt az ember fejében: te jó ég, hogy lehet ez az ember még életben? Az önéletrajz e tekintetben optimista volt: Perry saját bevallása szerint felülkerekedett a gyengeségein, és azzal, hogy beszélt függőségeiről, másokat is szeretett volna ösztönözni arra, hogy leküzdjék a saját démonaikat. És közben – ahogy mindig is tette – meg akarta nevettetni az embereket.
Mától ez sokkal, de sokkal nehezebb lesz.Mindenkinek kell egy kedvenc jelenet Chandlerrel. Az enyém talán ez:
Címlapkép: DAVID LIVINGSTON/Getty Images via AFP