Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára október elején közölte: 1205 pedagógus döntött úgy, hogy nem fogadja el a státusztörvény szerinti új szerződését, ami a tanártársadalom alig 1 százaléka.
„Zökkenőmentesen indult a tanév, a pedagógusok 99 százaléka az új jogállást választotta, elmaradt a felmondási hullám” - nyilatkozta akkor Rétvári.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete kikérte a tankerületektől az adatokat, hogy pontosabb képet kapjanak arról, hol mondtak fel a legtöbben.
(Erről mi is érdeklődtünk egyébként mind a Belügyminisztériumnál, mind a tankerületeknél, azonban október 16-án elküldött kérdéseinkre mindeddig nem kaptunk választ.)
A PDSZ arra volt kíváncsi, hogy 2023 januárja óta hány iskolai dolgozó hagyta ott a munkahelyét, a 60 tankerületből mindössze egy (a Külső-Pesti Tankerületi Központ) nem válaszolt.
A beérkező válaszokból az derült ki:
a budapesti oktatási intézményeket idén január óta 647 dolgozó hagyta el, csak szeptemberben 319 tanár döntött a távozás mellett. A legtöbben a Közép-Pesti Tankerületből távoztak. Szeptemberben, amikor a tanároknak nyilatkozniuk kellett arról, folytatják-e a munkát a státusztörvény alapján készült új szerződésük szerint, 103 pedagógus mondott itt fel, ám január óta összesen 160-an távoztak, igaz, köztük vannak nem pedagógus munkakörben dolgozók (például pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensek) is.
Vidéken az Érdi Tankerületi Központot hagyták ott arányaiban a legtöbben, szeptemberben 47 tanár, 2023 januárja óta összesen 98 iskolai dolgozó mondott fel.
Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője szerint csak idén eddig összesen 2150-en távoztak a rendszerből. A Belügyminisztérium az RTL Híradónak azt mondta: a pedagógusok több mint 99 százaléka az új jogviszonyt választotta, és 863 új pedagógus létesített jogviszonyt az új törvény alapján.
via RTL