Kevés az NB I-ben a fiatal játékos, és az új stadionok ellenére feltűnően alacsony a jegybevételek aránya a magyar kluboknál

sport
2023 november 08., 09:53

Professzionális futballkörkép címen elemezést tett közé a Magyar Labdarúgó Szövetség a magyar foci elitjéről. Ebben összevetik az NB I-et európai bajnokságokkal, jórészt a 2021-es adatok alapján..

Ami az akadémiák országában kifejezetten érdekes adat:

a 21 éven aluli játékosok pályán töltött ideje az összes játékpercnek mindössze 8,7 százaléka volt a 2021-22-es szezonban. Arányaiban Magyarországon jutott a legkevesebb játékperc a régióban U21-es hazai játékosoknak.

Régiós összevetésben Magyarország adta a legkevesebb játékost NB I-nél magasabban rangsorolt bajnokságba (2022 májusi adat).

Ami a stadionok országában kifejezetten érdekes adat: az NB I a 23. helyen szerepelt az átlagnézőszám tekintetében a 2021-2022-es évad 2 772 fős átlagával az 35 vizsgált európai ország első osztályú ligái között.

Az NB I a 29 százalékos stadionkihasználtsággal elmaradt a régióban található Csehországtól (52 százalék), Ausztriától (40 százalék) és Lengyelországtól (40 százalék). A svéd első osztályú klubokkal (28 százalék) állnak egy szinten a magyar klubok. Ugyanakkor több szomszédos ország (Románia, Szerbia, Szlovénia és Szlovákia) stadionkihasználtsága sem érte el a 25 százalékot.

Hiába az új stadionok, a klub bevételeiben - nemzetközi összevetésben is - igen alacsony a jegyárbevételek aránya. A teljes működési bevételnek mindössze 1,4 százaléka.

Régiós szinten egyébként magas az NB I-es klubok átlagos működési ráfordítása (9 315 ezer EUR volt 2021- ben). Ami feltűnő: nagyon magasak az itthoni bérek. A hazai élvonalbeli kluboknál a költségek 74,1 százalékát a személyi jellegű kiadások tették ki 2021-ben, ez az arány mind a 13 vizsgált országénál magasabb.

Annyira viszont nem jó üzlet itthon a játékosbiznisz, sőt, kifejezetten veszteséges. Mínusz 488 ezer euró volt a klubokra vetített átlagos különbség a játékosok vásárlásában és eladásában. (Az NB I-es klubok játékjog eladásából származó átlagos, egy klubra jutó bevétele 699 ezer EUR volt, míg játékjog vásárlásra átlagosan 1 187 ezer EUR-t költöttek.) Ezen a területen példaként szolgálhat a horvát bajnokság, amely egy klubra vetítve átlagosan 4 552 ezer EUR pozitív egyenleget ért el - írja az MLSZ.

Amit még kiemelt a szövetség: nyereségesek a magyar klubok. „2021-ben Magyarországon az egy klubra jutó adózott eredmény értéke 880 ezer EUR volt, amely nemzetközi összehasonlításban is jelentősnek mondható, míg a magyar klubok saját tőke állománya majdnem 3,5-szörösére emelkedett 2017 és 2021 között, amely érdemi pénzügyi stabilizációt mutat”. Hogy ehhez milyen szponzori támogatások, egyéb megsegítések kellettek, az tényleg egy külön elemzés témája lehetne.

Ha talált az elemzésben további érdekes részeket a fenti gyors kiemeléseken túl, küldje el a megirom@444.hu-ra.

Kiemelt videóink